Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nézők az Elisabeth című musical előadásán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2020. szeptember 4-én. A musicalt szeptember 4-én és 5-én mutatják be Forgács Péter rendezésében.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Bíróságon küzdenek a művészek a megélhetésükért

Öt művészeket és kiadókat tömörítő közös jogkezelő egyesület közel negyven perben támadja meg bíróságon az igazságügyi miniszter határozatait, amelyekkel az összes jogdíjra nézve elutasította a 2024-es inflációs értékkövetést. A kérelem szerint a jogkezelők mind eljárási, mind tartalmi szempontból megfelelően előkészített díjszabásokat nyújtottak be, azok miniszteri elutasítása jogsérelmet okoz.

Öt művészeket és kiadókat tömörítő közös jogkezelő egyesület közel negyven perben támadja meg bíróságon az igazságügyi miniszter határozatait, amelyekkel az összes jogdíjra nézve elutasította a 2024-es inflációs értékkövetést. A kérelem szerint a jogkezelők mind eljárási, mind tartalmi szempontból megfelelően előkészített díjszabásokat nyújtottak be, azok miniszteri elutasítása jogsérelmet okoz.

A művészeket képviselő jogkezelők beadványukban hangsúlyozzák, hogy a díjszabásokat szabályszerűen állították össze, ahhoz minden olyan iratot, indokolást csatoltak, amelyet a jogszabályok megkövetelnek. A 2023-ban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt hónapokig zajló eljárásban a jogdíjfizetők nem jeleztek tiltakozást, a kulturális tárca támogatta a jogdíjmegállapítást, és az SZTNH jóváhagyási javaslattal terjesztette elő a díjszabásokat az igazságügyi miniszternek. Mindezek ellenére a miniszter azokat váratlanul elutasította, nehéz anyagi helyzetbe sodorva több tízezer hazai művészt − áll a dokumentumban.

A miniszter a jogdíjak inflációkövetésére a korábbinál részletesebb indokolást kért számon elutasítása egyetlen indokaként, annak ellenére, hogy a közös jogkezelők a miniszter 15 éve következetesen alkalmazott jogértelmezésének megfelelően jártak el az iratok összeállításakor, és az infláció mértékéről és annak következményeiről a miniszter hivatalból tudott már a díjszabás benyújtását megelőzően.

Ezért a jogkezelők beadványa szerint a miniszter hibát vétett, amikor a díjszabásokat visszautasította. Az inflációs korrekció megtagadása sérti a tulajdonra és a művészeti élet szabadságára vonatkozó alkotmányos jogokat is, veszélyeztetve a zenei és irodalmi szerzők, előadók, vizuális művészek, filmszerzők megélhetését, valamint a hangfelvétel- és filmelőállítók, könyv- és zeneműkiadók bevételeit. Emellett a jogkezelők azt is sérelmezik, hogy az eljárásban nem kaptak lehetőséget álláspontjuk kifejtésére, így nem tudták a művészeket védő érveiket előadni sem.

A keresetet indító jogkezelők és az általuk képviselt kör:

  • Artisjus: zenei és irodalmi szerzők, zeneműkiadók
  • Előadóművészi Jogvédő Iroda: előadóművészek
  • Filmjus: filmszerzők, filmelőállítók
  • Hungart: vizuális művészek
  • MAHASZ: hangfelvétel-előállítók
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×