Szép Ernő, Kálmán Imre, Szergej Szergejevics Prokofjev és Sztálin. Mindannyian a XX. század meghatározó figurái, kulcsszereplői voltak és mindannyian 70 éve, 1953-ban haltak meg, így januártól már szabadon felhasználhatók lesznek az írásaik és a zeneműveik.

Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, és

ez a védelem a szerző halálát követően még 70 évig fennmarad,

így Magyarországon 2024. január 1-jétől az 1953-ban elhunyt alkotók, művészek, politikusok művei válnak közkinccsé.

Sulyok Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerzői jogi főosztályának vezetője az InfoRádióban elmondta: a XX. század legjelentősebb írói közül Szép Ernő mellett Németh Andor könyvei, míg a vizuális művek között Berény Róbert Kossuth-díjas festő, grafikus alkotásai is szabadon felhasználhatók lesznek a következő évtől. Mindez azt jelenti, hogy az érintett alkotók műveit illetően január elsejétől már nem kell engedélyt kérni a szerzőtől vagy annak örököseitől a szerzemények terjesztésére, többszörözésére, lemásolására vagy átdolgozására, átírására.

„Azt mondja a szerzői jogi szakzsargon, hogy közkincsbe kerülnek ezek az alkotások, vagyis innentől fogva az egész társadalom ingyenesen használhatja azokat”

– magyarázta Sulyok Ádám.

Ugyanakkor ez a lehetőség nem enged szabad utat annak, hogy bárki visszaélhessen az eredeti szerzők műveivel. A szakértő tájékoztatása szerint a védelmi idő lejárta után tulajdonképpen csak egyetlen „csonka jog” marad meg, amivel gyakorlatilag a szerző emlékét sértő magatartás ellen lehet fellépni. Ez azonban mindössze arra redukálódik, hogy egy átdolgozás esetén mindenképpen fel kell tüntetni az adott mű eredeti szerzőjének a nevét.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy forgatókönyvíró vagy egy zeneszerző hozzányúl a meglévő műhöz, hozzáteszi a saját ötleteit vagy a saját alkotói kreativitását, akkor kvázi egy új alkotás jön létre, de ekkor is jelezni kell a forrást, nem maradhat el a hivatkozás. Sulyok Ádám közölte: ez az eredeti szerző névfeltüntetési joga, ami 2024. január elseje után is fennáll, sőt „ez az egyetlen jog, ami a közkinccsé kerülés ellenére továbbra is megilleti az eredeti szerzőt”.

Az Európai Unió legtöbb tagállamában az adott alkotás – Magyarországhoz hasonlóan – a szerző életében és halálát követően még 70 éven át részesül védelemben, ugyanakkor ez az idő Jemenben mindössze 30 év, Mexikóban viszont egy évszázad.

Jeles alkotások, amelyek ingyen felhasználhatóak lesznek

Közkinccsé válnak többek között Szép Ernő írásai (például Lila ákác, Emberszag, Egyszeri királyfi); Német Andor olyan művei, mint a Veronika tükre, A sárga kimonó vagy a József Attila és kora; Eugene O’Neill amerikai drámairodalmat alapjaiban meghatározó alkotásai (Túl a horizonton, Anna Christie, Amerikai Elektra), Sztálin beszédei vagy épp Dylan Thomas romantikusan sokszínű költeményei.

De szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Berény Róbert plakátjai vagy a sokáig elveszettnek hitt, Alvó nő fekete vázával című festménye (melyet a Stuart Little, kisegér című film díszletében fedezett fel egy magyar művészettörténész 2014-ben), illetve a kubizmus alapítójaként is ismert Albert Glezies alkotásai (festmények, írások).

Szintén 1953-ban hunytak el olyan neves zenészek és zeneszerzők (és önállóan szerzett műveik ezért szabadon felhasználhatóvá válnak), mint az operettjeiről (Csárdáskirálynő, A cigányprímás, Marica grófnő) ismert Kálmán Imre; az európai dzsessz kiemelkedő alakja, Django Reinhardt; a country és a folk műfaj jeles, rövid ideig élt képviselője, Hank Williams vagy éppen a 20. századi komolyzene fontos alkotója, Szergej Szergejevics Prokofjev. Fontos megjegyezni, hogy

e szerzők műveinek egyes előadásai, vagy az azokról készült hangfelvételek fölött az előadók, illetve a hangfelvétel-előállítók jogai még fennállhatnak.

Önálló építészeti tervek is szabadon felhasználhatók 2024-től: ilyenek például Sándy Gyula (budapesti postapalota, kaposvári, székesfehérvári, rákosligeti, angyalföldi, győri evangélikus templomok), Lauber László (Excelsior autószerviz, Marczibányi téri ikervilla), Fábián Gáspár (Üllői úti Szent Kereszt templom, Szent Margit Gimnázium, Prohászka Ottokár-emléktemplom, balatonfüredi Krisztus Király templom) munkái. Lauber László esetében fontos kiemelni, hogy sok esetben Nyíri Istvánnal vagy Szendrői Jenővel jegyzett terveket, amelyeket egyelőre még véd a szerzői jog (ugyanis Nyíri 1955-ben, Szendrői pedig 2000-ben hunyt el).