Az igazságügyi miniszter elutasította az összes közös jogkezelő egyesület, lényegében valamennyi 2024-re előterjesztett és inflációkövető díjemeléssel megállapított jogdíjakat tartalmazó díjszabását - értesült az InfoRádió. Több szakmai szervezet ezért levelet írt az illetékes minisztériumnak a döntés módosításáért.

"A jogdíjtarifákat a közös jogkezelők egy nagyon összetett, bonyolult szabályozás alapján, egy hosszú jóváhagyási eljáráson keresztül tudják minden évben megállapítani. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt zajlik ez az eljárás, lényegében a teljes őszi szezonban, és ilyenkor a nagy jogdíjfizetők, felhasználók és az ő érdekképviseleteik is véleményezhetik ezeket a tarifákat, ahogy a kulturális miniszter is" - nyilatkozta az InfoRádiónak Tóth Péter Benjámin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója. Azt is elmondta, hogy ezeken a körökön mind túljutottak a jogkezelők, a tarifák az igazságügyi miniszter jóváhagyására vártak. Úgy fogalmazott, hidegzuhanyként érte a művészeket, hogy a miniszter elutasította a 2024-es tarifa-tervezetet.

Az igazgató szerint ez igen jelentős anyagi kiesést jelent, ugyanis a művészekre nézve egyébként is hátrányos az a szabályozás, amely a jogdíjak értékkövetését hivatott biztosítani. Mint mondta, a 2024-es évre a 2022-es infláció mértékével szerették volna emelni a díjakat, azaz eleve kétéves csúszás van az értékkövetésben. Vagyis az utóbbi három évben összesen az infláció 40 százalék fölött volt, az átlagbérek 40-50 százalékkal nőttek, de a most elutasított emeléssel együtt is csak 20 százalékot nőttek volna a jogdíjak.

Ha ez az emelés sem történik meg, akkor a 40 százalékos infláció mellett a jogdíjak csak 5 százalékos emelkedést tudnak hozni, ami több mint 30 százalékos reálbérkiesést jelent a szerzőknek

- összegezte a helyzetet.

A döntés megváltoztatása érdekében a szervezet levelet írt a minisztériumnak egy kiegészítő indoklással, kérve a módosítást - mondta Tóth Péter Benjámin. Hozzáfűzte, ha ez az év végéig megtörténik, azaz a miniszter mégis elfogadja az emelt tarifákat, akkor a megfelelő ütemben, január elsejétől már az új díjakkal indulna az év. Ha nem járnak sikerrel, akkor jogorvoslati megoldások után kell nézniük, azok sikertelensége esetén pedig 2024-ben is a 2023-as tarifákkal kell tovább működni. Ez például a gépzenei jogdíjaknál - azaz a vendéglátóhelyek, üzletek zenefelhasználása után fizetett összegeknél - az előző évivel azonos összegű jogdíjbevételt jelentene, ami reálbércsökkenést hozna a szerzőknek - tette hozzá.

A témában az InfoRádió megkereste az Igazságügyi Minisztériumot is, ahonnan az alábbi választ kaptuk:

"Az igazságügyért felelős miniszter a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvényben foglalt jogkörében eljárva hozta meg elutasító határozatát.

Az elutasítás oka, hogy a díjszabások a szerzői jogi jogszabályokkal nem voltak összhangban.

A díjtételek arányossága, észszerűsége, illetve az egyenlő bánásmód tilalmának való megfelelés körében megalapozott döntést nem lehet hozni. Az igazságügyért felelős miniszter ilyen esetben a szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelést kell hogy vizsgálja."