Infostart.hu
eur:
386.24
usd:
332.44
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Horgos, 2023. október 30.A szerb belügyminisztérium által közreadott felvételen szerb rendőrök elvezetnek egy őrizetbe vett migráns férfit a magyar határnál levő Horgosnál 2023. október 29-én. A szerbiai hatóságok több száz rendőrt vezényeltek a Magyarországgal közös határszakaszra azt követően, hogy október 27-én hajnalban lövöldözés tört ki migránsok között Horgosnál. A három halálos áldozatot követelő incidenssel összefüggésben hat migránst állítottak elő, négyen afgán, ketten török állampolgárnak vallották magukat. A szerb-magyar határ mentén több ezer migráns vár arra, hogy átszökhessen az Európai Unióba.
Nyitókép: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium

A kutató szerint még több magyar rendőrt rendelhetnek a magyar–szerb határhoz

A migrációról és a terrorkockázatokról készült – és a napokban nyilvánosságra is hozott – magyar titkosszolgálati jelentés megállapításait elemezte az InfoRádióban Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója, aki azt mondta: főként az Afganisztánból érkező irreguláris migránsok jelentenek nagy veszélyforrást.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága feloldotta a titkosítását annak a jelentésnek, amely Magyarország déli határait érintően összegezte a migrációs kihívásokat. A dokumentum azóta nyilvánosságra került és a többi között az derült ki belőle, hogy fokozódik az erőszak a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt.

A jelentésben az áll, hogy Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határon szolgálatot teljesítő állomány, valamint a biztonsági határzár jelenti. A rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek részletes beszámolói pedig azt erősítették meg, hogy jelenleg a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. A migrációs krízis erősödését tükrözi a visszafordítottak számának emelkedése is a nemzetbiztonsági tájékoztató szerint. A jelentésben kitértek rá, hogy belbiztonsági tekintetben – az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként – fokozott veszélyt jelent a migrációs nyomással arányosan megnőtt terrorkockázat.

Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban rámutatott: a jelentés összegzi azokat a trendeket, amelyeket már az intézet is többször megvizsgált, valamint korábban a magyar hatóságok is felhívták a figyelmet ezekre a tapasztalatokra, anomáliákra. Ilyen aggodalmat keltő adat például, hogy

2022-ben 191 százalékkal emelkedett meg az illegális határátlépések száma szerb beszámolók alapján.

A kutató hozzátette: az Ukrajnában zajló háború is jelentős menekülthullámot eredményezett az elmúlt bő másfél évben, ami komoly terheket rótt mind Szerbiára, mind a teljes nyugat-balkáni útvonalra. „Ez a migrációs nyomás realizálódik jelenleg Magyarország déli határainál, illetve Horvátország esetében is” – közölte.

A jelentésben az is szerepel, hogy a magyar hatóságok éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést észlelnek, azaz ennyien próbálnak meg átjutni Magyarországra. Párducz Árpád ismertette, hogy a szerb NGO-k viszont még ennél is nagyobb számról számoltak be, 1500-as arányszámról tudnak.

A fegyveres konfliktusok miatt a szerb állam szigorított az eddigi határvédelmi intézkedéseken, továbbá megerősített rendőri, katonai jelenlétet rendel el a térségben.

Párducz Árpád véleménye szerint az ilyen hatósági akciók egyfajta válaszreakcióként írhatók le, ami megszokott döntés hasonló helyzetekben. Az intézkedések szükségesek, ugyanis az elmúlt időszakban rengeteg hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy különböző összetűzések, lövöldözések történtek a szerb határnál. Az elemző megjegyezte: ezek az incidensek főként irreguláris migránscsoportokhoz vagy embercsempészekhez köthetők. „Maga a jelentés is rögzíti, hogy ezek elsősorban tüneti intézkedések, melyeknek célja, hogy

javítsák a régióban élők biztonságérzetét, ám a szerb hatóságok még így sem tudják megfékezni az embercsempészeket, valamint az irreguláris migrációs mozgásokat”

– fejtegette.

Nemcsak a szerb rendőrök és katonák, hanem a magyar hatóságok is hasonló gondokkal szembesülnek, akik ugyanúgy nagyon nehezen tudnak megbirkózni a komoly kihívásokkal. Párducz Árpád arra számít, hogy a magyar állam is megnöveli a közeljövőben határon szolgálatot teljesítő rendőrök számát, valamint toborzás útján erősítést kaphatnak a határvadász-alakulatok is. Emlékeztetett: a magyar illetékesek a napokban jelentették be, hogy még hatékonyabb kooperációt kezdeményeztek a szerb rendőri szervekkel.

A titkosszolgálati jelentés a terrorfenyegetettség kérdésében elsősorban az afgán helyzetet ismerteti, illetve az Afganisztánból érkező menekültekkel kapcsolatban fogalmaz meg kockázatokat. A kutató felidézte, hogy nyáron számos afgán irreguláris migránst tartóztattak fel Szerbiában, köztük egy tálib parancsnokot és egy mesterlövészt, akik ellen háborús és emberiségellenes bűncselekmények miatt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Franciaországban.

Párducz Árpád szerint „egy jelenlévő problémáról van szó, ami meghatározhatja Magyarország sorsát is”. A jelentés a szerb–török vízummentességi megállapodások miatt külön kitér a törökajkú szélsőségesek helyzetére. A dokumentum szerint ők

komoly veszélyforrást jelentenek Magyarország és az egész Európai Unió szempontjából is,

mivel legálisan, török papírokat bemutatva megérkeznek Törökországból Szerbiába és a kutató tájékoztatása szerint adott esetben „az embercsempész-hálózatok szolgáltatásait igénybe véve továbbhaladhatnak Nyugat-Európa felé”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×