Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Izraeli légitámadásban megrongálódott ház romjai közül emelnek ki sebesültet palesztin férfiak Gázában 2023. október 27-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, az izraeli légierő azóta támadja a Hamász katonai létesítményeit a palesztinok lakta övezetben. Izraelben több mint 1400 ember életét vesztette, az izraeli válaszcsapások több mint 7000 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Abed Haled

Kiderült, miért szavazatott a gázai tűzszünet ellen Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése pénteken késő este fogadta el a „sürgős, tartós és állandó humanitárius tűzszünetre” vonatkozó határozatot a Gázai övezetben. Az EU tagállamai közül Ausztria, Csehország és Horvátország is nemmel szavazott.

Az Európai Unió 27 tagállama közül nemmel szavazott a gázai övezeti tűzszünetre való felszólításra Ausztria, Magyarország, Csehország és Horvátország − írta meg a török Andalou hírügynökség.

Az ENSZ Közgyűlése pénteken késő este fogadta el a „sürgős, tartós és állandó humanitárius tűzszünetre” vonatkozó határozatot a Gázai övezetben.

Az ellenségeskedések beszüntetését sürgető határozatot Jordánia terjesztette be, és csaknem 50 ország, köztük Törökország is szponzorálta.

Az előterjesztés a 193 tagú közgyűlésben 120 igen szavazatot kapott, 45 ország tartózkodott, és 14 volt a nem szavazat. A 193 tagú közgyűlésben az ellenzők között volt Izrael és az Egyesült Államok is. Eli Cohen izraeli külügyminiszter „megvetendőnek” nevezte és elutasította a jóváhagyást.

A tűzszünet ellen szavazó 14 ország között volt Izrael, az Egyesült Államok, a Fidzsi-szigetek, Guatemala, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Pápua Új-Guinea, Paraguay és Tonga.

Az Európai Unió nyolc tagja támogatta a tűzszünetet, köztük Belgium, Írország, Franciaország, Luxemburg, Málta, Portugália, Spanyolország, Szlovénia és Portugália.

Az Indexnek reagálva Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője elmondta: Magyarország azért nem szavazta meg az előterjesztést, mert az arab csoport nevében kezdeményezett határozat nem volt kellően kiegyensúlyozott, több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből, ami nem tette lehetővé annak támogatását.

„A határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására, és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát”

− fogalmazott.

„Magyarország ezen hiányosságok miatt támogatta Kanada módosító javaslatát, amely javított volna a szövegen, elítélve a Hamász terrortámadását, és felhívást intézve a túszok szabadon bocsátására. Sajnálatos módon azonban a módosítás nem került elfogadásra” − tette hozzá Paczolay Máté.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×