eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára, leendő európai uniós ügyekért felelős miniszter a jogállamisági feltételekről szóló panelbeszélgetésen a Mathias Corvinus Collegium esztergomi rendezvényén, az MCC Feszten 2023. július 29-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Bóka János: a magyar kormánynak nem érdeke a konfliktus az EU-val

Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint egy konfliktusból csak csak az EU-s intézmények profitálnak.

Bóka János a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésén válsággyárhoz hasonlította az EU intézményeit, mert - mint mondta - a válságokból mindig ezek kerültek ki megerősödve, a tagállamok önállóságának, hatásköreinek rovására.

"Ezt a partnereknek is jelezni kellene" - vélekedett vitapartnere, Szent-Iványi István, a Kodolányi János Egyetem nemzetközi kapcsolatok és Európa-tanulmányok tanszékének vezetője. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi tusványosi beszéde Brüsszel hibáztatásával és "a durván kritikus hangnemével" nem azt tükrözi, hogy a magyar kormánynak nem érdeke a konfliktus fenntartása az unióval.

Bóka János szerint az Európai Bizottságnak, a nettó befizető államoknak és a hazai ellenzéknek áll érdekében a konfliktus, ők az okai a kialakult helyzetnek. Bóka János szerint a Bizottság és a magyar kormány közötti konfliktus oka az EU természetéről és működéséről vallott eltérő nézetek, a Bizottság "politikai" szerepfelfogásából ered. A konfliktus nem az érdekérvényesítési képességünk hiányát, hanem elvszerű álláspontunkat jelzi.

Szent-Iványi István szerint nem működik az a megközelítés, hogy mindenki hibás, csak mi nem. "A fékek és ellensúlyok rendszere nyugati blabla" orbáni mondat véleménye szerint szembemegy az Európai Unió demokratikus alapértékeivel.

"Ellenzék igazából nincs" - tette hozzá, de ezek a pártok is azt szeretnék, ha Magyarország hozzájutna az uniós forrásokhoz, de szerintük nem mindegy, milyen áron.

A kilépés az Európai Unióból nem reális - ebben a két vitapartner egyetértett, Bóka János hangsúlyozta, "a kérdés nem létezik, (...) ezzel senki nem érvel, erről senki nem beszél".

Szent-Iványi István szerint sokkal valóságosabb annak veszélye, hogy az ország kisodródik, kiszorul az EU-s intézményekből és elveszíti befolyását, erre a visegrádi államok (V4 - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szövetséget hozta fel példának, mely szerinte "tetszthalottá" vált.

Bóka János ezzel ellentétben azt emelte ki, hogy a V4-ek szövetsége "épp legutóbb erős életjeleket mutatott" a migrációs ügyekben és az ukrán mezőgazdasági termékek kontroll nélküli beáramlásának elutasításában.

Szent-Iványi István ellenvetése szerint a Orbán Viktor tusványosi beszéde után szinte az összes környező ország nemtetszését fejezte ki. Azt mondta, EU-s ügyekben hat év alatt az összes vétó hatvan százalékával Magyarország élt, ez szerinte azt mutatja, hogy gyenge az ország érdekérvényesítési képessége, mert "a vétó a gyengék fegyvere".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×