Sürgős esetekben az esetek döntő többségében 15 percen belül kiérnek a mentők, de a kevésbe veszélyesnek mindősítetteknél csak alig több mint 50 százalék ez az arány. A mentőszolgálat szerint közel sem ilyen rossz a helyzet.
A Népszava szerezte meg azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter által, az úgynevezett Gálvölgyi-ügy miatt elrendelt belső vizsgálatot milyen eredményt hozott.
A jelentés szerint május első másfél hetében közel 25 ezer azonnali-sürgős hívás érkezett a mentőkhöz. Ebből több mint négyezret soroltak azok közé, amikhez azonnal rohamkocsit kell indítani (P1-nek hívják).
Itt a kocsik 78 százaléka 15 percen belül kiért.
A kevésbé súlyosnak ítélt eseteknél, ahol mentőtiszt nem, csak a kocsi megy, ott már ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot.
A lap egyébként úgy tudja, hogy a belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25-30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya.
Legrosszabb helyzeteben a fővárosiak vannak az adatok szerint.
Az olyan esetekben (P2-nek hívják) amilyenbe Gálvölgyi Jánosét is sorolták, ahová csak mentőkocsi megy, a Budapesten élők vannak a legnehezebb helyzetben, ahol az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül.
Átlagosan 36 perc telik el, mire megérkezhet a mentő.
Miskolcon sem túl jó a helyzet, ott az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez.
A jelentés szerint amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.
A lassulás okait a mentők azzal magyarázták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez, illetve egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.
Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
Oroszország már teszteli a Gerany–6 nevű, új típusú sugárhajtású drónját, amely akár az ezer kilométer per órás sebességet is elérheti. Ezeknek a pilóta nélküli eszközöknek a tulajdonságai már inkább a cirkálórakétákéra emlékeztetnek, ami komoly kihívás elé állítja az ukrán légvédelmet, és különösen megnehezíti az elfogódrónok sikeres bevetését - mondta Fegyir Veniszlavszkij, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja az RBK-nak.