Sürgős esetekben az esetek döntő többségében 15 percen belül kiérnek a mentők, de a kevésbe veszélyesnek mindősítetteknél csak alig több mint 50 százalék ez az arány. A mentőszolgálat szerint közel sem ilyen rossz a helyzet.
A Népszava szerezte meg azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter által, az úgynevezett Gálvölgyi-ügy miatt elrendelt belső vizsgálatot milyen eredményt hozott.
A jelentés szerint május első másfél hetében közel 25 ezer azonnali-sürgős hívás érkezett a mentőkhöz. Ebből több mint négyezret soroltak azok közé, amikhez azonnal rohamkocsit kell indítani (P1-nek hívják).
Itt a kocsik 78 százaléka 15 percen belül kiért.
A kevésbé súlyosnak ítélt eseteknél, ahol mentőtiszt nem, csak a kocsi megy, ott már ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot.
A lap egyébként úgy tudja, hogy a belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25-30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya.
Legrosszabb helyzeteben a fővárosiak vannak az adatok szerint.
Az olyan esetekben (P2-nek hívják) amilyenbe Gálvölgyi Jánosét is sorolták, ahová csak mentőkocsi megy, a Budapesten élők vannak a legnehezebb helyzetben, ahol az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül.
Átlagosan 36 perc telik el, mire megérkezhet a mentő.
Miskolcon sem túl jó a helyzet, ott az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez.
A jelentés szerint amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.
A lassulás okait a mentők azzal magyarázták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez, illetve egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.
Völgyi Péter szerint több nehéz pillanata is volt a magyar női kosárlabda-válogatottnak a világbajnokságon, de nagyon büszke arra, hogy a csapata a nyolc közé jutott. A szövetségi kapitány azt is mondta az InfoRádiónak, hogy az amerikaiak elleni negyeddöntőben már nincs veszítenivalójuk.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kötelezően átvilágítja a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezeléseket és magánalapítványokat. Bár a korábbi adókedvezmények megmaradtak, az adóhatóság szigorúan vizsgálja a struktúrák létrehozásának valódi célját, a szerződések tartalmát, a tényleges irányítást, valamint a vagyonkiadások okait. Az érintetteknek emiatt érdemes tudatosan felkészülniük a már zajló ellenőrzésekre – írja közleményében a SQN Trust.
A teljes belügyi ágazatot érintő bérrendezésre van szükség, ennek érdekében javaslatcsomagot dolgoztak ki, a végleges döntés a 2027-es költségvetés tárgyalása során születhet meg.
19 °C
