Az Országgyűlés április 12-én fogadta el a jogszabályt, amely az alaptörvényben biztosított petíciós jog szabályozását, valamint európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a visszaélés-bejelentési rendszer törvénybe foglalását és a bejelentők védelmére vonatkozó garanciákat is tartalmazza.

Ebbe került bele egy olyan passzus, amely lehetővé teszi az alaptörvénybe foglalt értékek és a magyar életmód megvédéséhez fűződő panaszok bejelentését is.

Eszerint bárki bejelentést tehet

• az ellen, aki kétségbe vonja azt, hogy velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők;
• az ellen, aki tagadja a nácik vagy kommunisták bűneit;
• az ellen, aki akadályozza a nemzeti jelképek tiszteletét és használatát;
• az ellen, aki kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, hogy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmét vagy a születési nemhez megfelelő önazonossághoz való jogot.

A köztársasági elnök szerint azonban ez nem kapcsolódik az uniós irányelv átültetéséhez, ami a jogszabály eredeti célja. Az Országgyűlés holnapján közzétett levélben Novák Katalin úgy fogalmaz:

"a III. Fejezet éppen a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja. Sőt, e fejezet nemcsak nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét."

Az államfő vitatja az eszköztárat - úgy ítéli meg, hogy a névtelen feljelentés a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják, és kifogásolja, hogy az sem egyértelmű, hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának. Utóbbit a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezet miniszter sem tudta megmondani.

Novák Katalin egyébként az uniós irányelv eszközeit - a névtelen bejelentés lehetőségét - is vitathatónak nevezi levelében.

A köztársasági elnök politikai vétóját az országgyűlés egyszerű többséggel elutasíthatja.