Infostart.hu
eur:
373.3
usd:
340.3
bux:
139528.91
2026. november 20. péntek Jolán
Az Európai Parlament emblémája Brüsszelben 2022. december 13-án. Eva Kaili görög szocialista képviselőt, az Európai Parlament alelnökét korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyezték Belgiumban december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Öt EP-frakció bepanaszolta a magyar panasztörvényt a bizottságnál

A frakcióvezetők egyebek mellett úgy fogalmaznak, hogy a jogalkotási eljárás sérti a magyar helyreállítási terv keretében vállalt kötelezettségeket.

Az Európai Parlament öt pártfrakciója levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben aggályaikat fejezik ki a többi között az Országgyűlés által április 11-én elfogadott panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény miatt.

A Zöldek, az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a Renew és az Európai Baloldal képviselőcsoportok vezetői levelükben rámutattak: a szóban forgó törvény

lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy bejelentést tegyenek a magyar életmóddal és az alaptörvénnyel ellentétes tevékenységekről, ami magában foglalja a "házasság és a család alkotmányosan elismert szerepét" sértő tevékenységeket.

"Úgy véljük, hogy ezek a rendelkezések, ha megvalósulnak, komoly veszélyt jelentenek az LMBTIQ-emberek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára" - hangsúlyozták.

A bizottságnak címzett levelükben a képviselőcsoportok arra is kitérnek, hogy a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezetet és egyes kapcsolódó törvények módosítása, véleményük szerint "drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságukat, rendkívül nagymértékben csökkentené szakmai autonómiájukat és drasztikusan csorbítaná munkavállalói jogaikat, beleértve a sztrájkjogot is".

A frakcióvezetők úgy vélik továbbá, a jogalkotási eljárás sérti a magyar helyreállítási terv keretében vállalt kötelezettségeket, különösen a "jogalkotás minőségének, és az érdekelt felek valamint szociális partnerek döntéshozatali bevonásának javításra tett célkitűzések területén. "Véleményünk szerint ez egyértelműen lehetetlenné teszi a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyújtott első kifizetési kérelem pozitív értékelését" - hangsúlyozták.

Arra is

felszólították az Európai Bizottságot, hogy függessze fel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) program keretében történő kifizetéseket,

mivel Magyarország nem teljesítette a programban a tanárok javadalmazásának reformjára vonatkozó konkrét konzultációs kötelezettségeket, beleértve a szakszervezetekkel való érdemi konzultációt.

A frakciók úgy vélik, hogy a szóban forgó a jogalkotási folyamatok Magyarország részéről hozzájárulnak az uniós értékek aláásásához, valamint a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia romlásához.

"Az egyenlőség, az emberi méltóság és az alapvető jogok az EU alapításának központi elemei, és bízunk az Európai Bizottság elkötelezettségében, hogy hatékony lépéseket tesz, ha egy tagállam szándékosan megsérti ezeket az uniós értékeket" - hangsúlyozták a levél aláírói.

Miként arról az Infostart is beszámolt korrában, visszaküldte a panasztörvényt a magyar életmód védelméről szóló passzus miatt Novák Katalin. A köztársasági elnök szerint nemrég elfogadott törvény egyik fejezete idegen test a jogszabályban, „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét” .

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×