Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyitókép: Pixabay

Újabb fordulat a kutak engedélyezése ügyében: megszólaltak a kútfúrók

A szervezet szerint az engedély nélküli kutak ellehetetlenítik a vízkészletgazdálkodást, szennyezik, sőt tönkre teszik a felszín alatti vízkészleteket.

Az elmúlt hetek napirendre került az engedély nélkül ásott vagy fúrt kutak regisztrálásának a kérdése, amelynek a többször kitolt határideje december 31. Egyelőre nagy a bizonytalanság, mert a bejelentési nyomtatvány még a kerti kutak esetében is eléggé bonyolult, sok cég csak jelentős összegért vállalja a segítséget.

Éppen ezért Nagy István agrárminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában már arról beszélt, hogy a témát újra a kormány napirendjére szeretné vetetni, mert ez a szabály csak a lakosság "vegzálására" alkalmas, és külön iparág épült ki, amely nyerészkedni akar az embereken. Változás egyelőre nincs, csupán a mezőgazdasági célú vízkivétel esetében jelentett be könnyítést a miniszter.

Nem ért egyet azonban Nagy István terveivel a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete, amely közleményében azt írja, hogy "az elmúlt napokban számos politikai indíttatású hír látott napvilágot az engedély nélkül létesített kutakkal kapcsolatban. Álláspontjuk szerint szakmai indokok ezekben még csak nyomokban sem voltak fölfedezhetők. Az évtizedek óta és jelenleg is érvényben lévő jogszabályokkal egyenesen szembe menve jelentik ki, hogy engedélyezésre, vízórákra, műszaki állapot fölmérésre nincs szükség. A kutak engedélyeztetésére ráépült iparról beszélnek, amit föl kell számolni."

Az egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy éppen az engedély nélkül és az esetek túlnyomó részében szakszerűtlenül megépített kutak létesítésére épült ki az elmúlt évtizedekben olyan iparág, aminek a fölszámolása lenne kívánatos. A szervezet szerint éppen ezek a kutak ellehetetlenítik az államtól elvárt tervszerű és előrelátó vízkészletgazdálkodást, szennyezik, sőt tönkre teszik a felszín alatti vízkészleteket.

"Bízunk abban, hogy a jogalkotásban nem csupán a populista, választóvadász szempontok, hanem a jelen és a jövő nemzedékeinek valós érdekeit figyelembe vevő jogszabályok születnek majd, amelyek megalkotásában a politikusok mellett a szakma valódi képviselői (BM vízügyi helyettes államtitkárság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, területi vízügyi igazgatóságok, katasztrófavédelmi igazgatóságok, felsőfokú oktatási intézmények, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Hidrológiai Társaság, Kék Bolygó Alapítvány, Felszín Alatti Vizekért Alapítvány stb.) is szerepet kapnak" – áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×