Fúrt kutak: tisztázták, kinek kell most engedélyt kérnie

Miután a víz olyan kincs, ami drágább mindennél, az Európai Unió szükségesnek látta a készletek felmérését, illetve annak őrzését. Ennek megfelelően Magyarországon is kezdetét vette a vízkészletek felmérése és hosszú távú kezelhetőségének vizsgálata – írja a kutengedelyezes.hu.

Vagyis uniós előírás, hogy vízkivételi rendszerek/pontok listába kerüljenek, és hogy ismert legyen, mely vízkészletek hány ponton vannak terhelve, enélkül ugyanis tervezhetetlen a vízkészletgazdálkodást. (Hazánkban törvény írja elő, hogy a kutakra vízjogi engedélyt kell kérni.)

Akinek a telkén van fúrt kút, aminél nem tisztázott, hogy van-e engedélye, a tulajdonos a helyi jegyzőtől, vagy ha gazdasági célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól kérhet tájékoztatást. Az engedélyeztetés határideje 2023. december 31. – hívják fel a figyelmet, ismertetve az engedélyeztetés menetét is.

KAPCSOLÓDÓ

Bejelentés: hamarosan lép a kormány a fúrt kutak ügyében

Csökkenteni fogják azoknak a korábban szabálytalanul létesített kutaknak az engedélyezési költségét, amelyeket...

A portál arra is kitér, hogy fúrt kút engedélyeztetéséhez minden esetben szükséges szakember a fennmaradási kérelem kiállításához. Ásott kút engedélyeztetésénél viszont nem szükséges szakember, ha a kút az alábbi féltételeknek maradéktalanul megfelel:

• a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet;
• a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet;
• 500 m3/év vízigénybevétel alatti;
• a kút épülettel rendelkező ingatlanon van;
• magánszemély a kérelmező;
• a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási, nem pedig gazdasági igények kielégítését szolgálja.

Vagyis a fentiek teljesülése esetén a helyi önkormányzat jegyzőjétől bármely magánszemély kérhet formanyomtatványt, amit maga is kitölthet.

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-jétől vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.

A kútbejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.