Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyitókép: Unsplash.com

Itt a megoldás az illegálisan fúrt kutak esetében

A javaslatot május 10-ig lehet véleményezni.

A Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezetet – szúrta ki a 24.hu. A javaslat a vízbázisok védelme, a vízkészlet fenntartása, a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a kormány feladataként határozza meg a tudományos szempontú vízkészlet-védelmi országtérkép elkészítését.

Mint írják, a jövőben ez a vízkészlet-védelmi országtérkép határozná meg a kockázatos, kockázatmentes területeket. A térkép határolja el az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől.

A módosítás másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút meghatározása. A háztartási vízigény a természetes személy évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű, ivóvíz-ellátási célú vagy a személyes és a háztartásban felmerülő vízszükségletét kielégítő vízhasználatot jelenti. Ezzel a javaslat a vízkivételre mennyiségi korlátot rögzít.

A törvényjavaslat harmadik fő eleme, hogy a háztartási kút talpmélysége az 50 métert nem haladhatja meg, az első vízzáró réteget nem érheti el, vagyis nem érinthet ivóvízbázist.

Fő szabályként rögzítik, hogy az 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget nem érintő háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg, de a vízkészlet-védelmi szempontból nem kockázatos területeken a háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének fenntartása nem szükséges.

„A 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutakat a törvényjavaslat teljes körűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól” – olvasható a törvénytervezetben.

A módosítás ezeket jogszerűen létesítettnek minősíti.

Az indoklás szerint a kormány többször próbálta a mezőgazdasági öntözési célú és háztartási kutak összeírását, ám ez a feladat – az illegálisan létesített kutak százezres nagyságrendje miatt – eredményesen nem hajtható végre, míg a hatásvizsgálati lap szerint a kútamnesztia végrehajtásához minden feltétel adott.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×