eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Virtuális szemüveget tesztel egy látogató a RealMax standján a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításon (CES) Las Vegasban 2020. január 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

A deepfake veszélyeire hívja fel a figyelmet az NMHH

Egy "karácsonyos" példával illusztrálták a veszedelmet.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a közleményében a deepfake jelenség társadalmi kockázatára hívja fel a figyelmet: elemzésük szerint egyéni és társadalmi kockázata is van a mesterséges intelligencia által előállított hamis arcmásnak.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy

a deepfake olyan, a hitelességét tekintve rendkívül meggyőző videó, amelyben általában emberek arcát felhasználva hamis képmásokat mutatnak be,

melyeket mesterséges intelligencia felhasználásával állítottak elő.

Megjegyezték, hogy a fényképek retusálása, azaz technikai értelemben vett meghamisítása nem újkeletű gyakorlat, azonban a mesterséges intelligencia nemcsak a képek megváltoztatását, hanem azok létrehozását is lehetővé teszi.

A deepfake-jelenség 2017-ben indult hódító útjára a Reddit fórumon, ahol az egyik felhasználó

egy pornószínésznő arcát egy híres színésznőével helyettesítette

- idézték fel.

A videót követően számos hasonló hamisítvány látott napvilágot, és 2018 végére már szinte általánossá vált - írták.

Úgy folytatták, hogy ma már bárki tud jobb vagy rosszabb minőségben, különösebb utánajárás és technikai ismeret nélkül is deepfake tartalmakat készíteni.

Az internetfelhasználók főként pornográfia hamisítására és mémek készítésére használták - tették hozzá.

A kifejezetten félrevezető céllal megalkotott, úgynevezett megtévesztő deepfake víziója is hamar megszületett: az effajta tartalom hosszú ideig csak fikcióként élt a köztudatban.

Az elméleti lehetőség azóta valósággá vált, erről árulkodik az a 2022 júniusában történt magyarországi eset is, amely Budapest főpolgármesterhez, Karácsony Gergelyhez, valamint Kijev polgármesterhez, Vitalij Klicskóhoz kapcsolódott, pontosabban egy ál-Klicskóhoz, ugyanis - mint később kiderült - a budapesti főpolgármester a videóbeszélgetés során nem a hivatalban lévő ukrán városvezetővel folytatott beszélgetést - olvasható a közleményben.

Karácsony és a hivatal dolgozói sokáig nem észlelték, hogy hamisítvánnyal van dolguk, mivel a deepfake Klicsko a háborút és a menekültválságot érintően releváns kérdéseket tett fel - fűzték hozzá, azzal együtt, hogy utólag kiderült, az ál-Klicsko korábban Madrid, Berlin és Bécs polgármestereivel is kezdeményezett videóhívásokat.

A közleményben azt írták, hogy a tapasztalatok szerint a hamisítványt legkönnyebben az apró részleteken keresztül tudjuk leleplezni.

Léteznek ugyanis a deepfake-re jellemző tipikus hibák, melyek általános ismertetőjegyei az ilyen jellegű hamisítványoknak.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×