A több mint hétezer egyetemi hallgató bevonásával készült országos felmérés eredményeit a „Hallgatói lelki egészség – Ki mit tehet érte?” című fórumon mutatták be. Az országos vizsgálattal a kutatók fel szeretnék hívni a döntéshozók figyelmét egy hatékonyabb tanácsadói rendszer kiépítésére – idézi az ELTE közleménye Perényi Andreának, a FETA elnökének szavait.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi adjunktusa, Karner Orsolya által vezetett kutatás során Magyarország 64 felsőoktatási intézménye közül 47 helyről összesen 7639 érvényesen kitöltött kérdőív érkezett vissza, nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki képzési területekről. Az összes kitöltő csaknem 70 százaléka nő volt.

A felmérésből kiderült, hogy a kérdőív kitöltésének idején

a hallgatók 55,3 százaléka

a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal), amely befolyásolta a lelki állapotát. Csaknem 29 százalékuk érzi úgy, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeket egyetemi tanulmányaihoz. A kitöltők 54 százaléka vállalt munkát tanulmányai mellett, és a munkát vállalók 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente, ami a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti.

A karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata mellett az evés volt. Számos esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás, ennél kisebb mértékben, de szintén előfordult a pornográf tartalmak fogyasztásának és a dohányzás mértékének növekedése. Ritkábban ugyan, de megküzdési stratégiák eszközei között megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata is – olvasható.

A hallgatók 37,5 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást, kicsit több mint 26 százalékuk heti egyszer-háromszor és csak 9,9 százalék heti négyszer vagy többször. A hallgatók rezilienciája, vagyis rugalmas alkalmazkodó képessége nagyrészt közepesen jó. A negatív impulzusok feldolgozásához elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget.

Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7 százaléka, a karrier tanácsadásról 53 százaléka még csak nem is hallott.

Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4 százalékuk, karriertanácsadást 2,1 százalékuk vett igénybe egyetemi évei során. Az ELTE-n jelenleg a PPK Életvezetési Tanácsadóban, az Állam- és Jogtudományi, illetve az Informatikai Karon működik önálló tanácsadói szolgáltatás, a Bölcsészettudományi Karon pedig tanulási tanácsadóhoz fordulhatnak a hallgatók. A PPK Életvezetési Tanácsadóban dolgozó hét pszichológus és egy pszichiáter szakmai szolgáltatásait egyébként bármely kar hallgatója, illetve az egyetem oktatói is ingyenesen vehetik igénybe angol és magyar nyelven – mondta el Karner Orsolya.

A kutatási beszámoló teljes terjedelmében olvasható a FETA holnapján.