Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ferkó Attila háziorvos influenza elleni védőoltás vakcináját készíti elő beadáshoz Salgótarjánban 2017. október 24-én. Összesen 1,3 millió adag ingyenes védőoltás van a háziorvosoknál. A térítésmentes védőoltásra a 60 évesnél idősebbek, az asztmások, a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint a várandós nők jogosultak. Az idén is jár azoknak is a vakcina, akik a munkájuk során vagy szervezett segítségnyújtás keretein belül migránsokkal kerülnek kapcsolatba.
Nyitókép: MTI Fotó: Komka Péter

Dózsa Csaba: tízmilliárdokban mérhető a hazai influenzajárványok költsége

Az egészségügyi közgazdász szerint vannak olyan betegségek, amik még a Covidnál is nagyobb kórházi kiadásokkal járnak.

Az oltás néhány ezer forintos költsége elhanyagolható ahhoz képest, ha valaki két hétre kiesik a munkából, vagy akinek szövődménye van és kórházba kerül. Ez egy olyan betegségfajta, ami az esetek túlnyomó többségében a háziorvos szintjén is kezelhető. Még kifejezett gyógyszert sem lehet adni rá, hiszen vírusfertőzés – mondta az InfoRádiónak Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának egyetemi docense.

Szerinte óriási kockázat, ha az influenzát nem kezeljük ki, és abból maradandó károsodás keletkezik. Ráadásul ha a beteg felülfertőződik, a legyengült szervezete bakteriális fertőzés kap, akkor arra már gyógyszeres terápia kell, aminek szintén nagy a költsége. Ha viszont ennél is rosszabb állapotba kerül, akkor valóban kórházi ellátás szükséges.

Magyarországon évente néhány ezer ember kerül influenzás megbetegedés miatt kórházba.

Ekkor már százezrek is lehetnek a költségek. Magyarországon az alapellátás igénybevételéről pontos számokat lehet látni a taj-szám alapján. A kórházi ellátás költsége 2-300 ezer forint, ami Dózsa Csaba szerint nem olyan jelentős a daganatterápiához vagy a szívműtétekhez képest. Inkább a társadalmi költsége, a munkából való kiesés okoz komoly veszteséget, és ennek az összköltsége tízmilliárdokban mérhető a magyar gazdaság szintjén.

Idén súlyos influenzajárványt jósolnak, ezért preventív módon fontos nagyobb figyelmet fordítani az oltás beadatására. Az egészségügyi dolgozók rendszeresen találkozhatnak betegekkel, ezért a célzott csoportoknál a nagyobb oltási intenzitás hatékonyabb lehet.

Az influenzán kívül az egészségbiztosítási rendszer a szív-érrendszeri betegekre, magas vérnyomás-betegségekre költ, ez a vezető halálozási ok, ami százezreket érint. Az ezzel járó összes kiadások százmilliárdokra rúgnak. Az onkológiai ellátás kiadása 400-500 milliárd között volt, de a bérköltség növekedésével ez az összeg emelkedhet. A sugárterápia, a gyógyszeres műtétek eljárások mind-mind nagyon költségesek.

Dózsa Csaba elmondta: a Covid önmagában nem drága, de a lélegeztetőgépekre került néhány tízezer ember ellátása egyénenként néhány százezer forint volt. A járványnak inkább anyagköltsége volt a maszkok, a gépvásárlás és a higiéniai eszközök megvásárlásakor. Emellett volt bérköltség is, de a kórház direkt költsége nem volt olyan jelentős a Covid idején, mint a hagyományos műtétes szakma, vagy az onkológia területén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×