Év eleje óta 170 áruházzal gyarapodott a rendszer, ez több mint 40 százalékos bővülés. Jelenleg az ország 576 pontján gyűjtik össze mindennap a megmaradt zöldség-gyümölcsöt, pékárut és egyéb, forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas termékeket.

A jótékonysági szervezet az elmúlt 17 évben csaknem 100 millió kilogramm feleslegessé vált élelmiszert mentett meg, hogy azok ne a kukában végezzék, hanem nehéz sorsú emberek asztalára kerüljenek - olvasható a szervezet közleményében.

Az áruházi mentésen túl 400 ezer kilogramm áru érkezett az Élelmiszerbank raktárába közvetlenül gyártóktól és forgalmazóktól,

ezek egy részét kifejezetten az ukrajnai háború elől menekülők támogatására ajánlották fel a cégek. A többi adomány innen is gyermekotthonokba, családsegítő szolgálatokhoz, fogyatékkal élőket segítő szervezetekhez, hajléktalanellátó központokba, az idősgondozásban, nagycsaládos egyesületekhez és az ország elmaradott térségeiben lévő településekre került.

Az egyesület több, mint 500 karitatív szervezetből álló országos hálózatot épített fel. Így a közreműködő partnerek segítségével

naponta átlagosan 22-23 ezer kilónyi élelmiszert tud összegyűjteni, valamint rászorulókhoz juttatni.

Mindezt túlnyomórészt önkéntes munkára támaszkodva.

A szociális élelmiszermentés, amit az Élelmiszerbank végez, a nélkülözés enyhítése mellett egyúttal környezetvédelmi célokat is szolgál. Az ENSZ kutatása szerint a világon az összes üvegházhatású gáz 10 százaléka a kidobott és bomlásnak induló élelmiszerekhez és az előállításukhoz, feldolgozásukhoz, illetve a szállításukhoz feleslegesen felhasznált természeti erőforrásokhoz köthető.

Az Élelmiszerbank által az év első felében megmentett 4 millió kilogrammnyi áru előállításának és lebomlásának 9500 tonna lett volna a szén-dioxid-lábnyoma. Egy ekkora kibocsátás megkötéséhez egy 46 hektáros erdő lett volna elegendő, ami a fővárosi Gellért-hegy méretével vetekszik.

A jótékonysági szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy az elmúlt hónapok extrém áremelkedései az étkezési kiadásokon érzékelhetők leginkább a háztartásokban. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy

van olyan vidéki város, amelyben az elmúlt hetekben kétszer annyi nagycsaládos szülő kért segítséget a szervezet élelmiszerosztásain, mint korábban bármikor.

"Az elmúlt években, évtizedekben általános jelenség volt, hogy a fiatalok már kevésbé becsülték meg az élelmiszert, mint a szüleik, nagyszüleik generációja. Ez a hozzáállás most jelentősen változik, hiszen még a tehetősebb rétegeknek is változtatniuk kell a vásárlási és fogyasztási szokásaikon" - közölte Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.

A drágulás következtében várhatóan csökkenni fog a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége, ami a Nébih felmérései szerint az elmúlt években 65 kilogramm körül mozgott fejenként - írják.

A pazarlás csökkentéséhez, a feleslegek elkerüléséhez nyújt tanácsokat az Élelmiszerbank nemrég indított edukációs honlapja, az eselytazetelnek.hu.