A meleg évszak beköszöntével a darázskirálynő egyedül kezdi el építeni a fészkét, majd szép lassan lerakja a több száz, de akár több ezer petéjét, amelyek másfél hónap múlva kelnek ki. A darázsfészkek gyakran az ember közvetlen környezetében vannak: szellőzőrendszerekbe, kéményekbe, födémbe költöznek be a családok. Miután kinövik a helyüket, megesik, hogy átrágják a mennyeztet és betódulnak a helyiségekbe – hívta fel a figyelmet Boros Tibor, hozzátéve, intő jel lehet, ha darazsakat látunk jönni-menni lyukból a csatornánál vagy madárdeszkánál.

A méhrajbefogó nem ajánlja, hogy ezeket a darazsakat szakember nélkül próbáljuk meg eltávolítani. Kiemelte:

tilos WD-40-nel lefújni vagy purhabbal betömni a bejáratukat,

mert egyrészt nem fognak megfulladni, másrészt berághatják magukat a házba. Fontos tudni továbbá, hogy immáron három éve rovarkárra is van mód biztosítást kötni, ami fedezi a költségeket, ha szakembert hívunk.

Boros Tibor arról is beszélt, hogy a darazsak nem pusztulnak bele a harcba, és hogy már egyetlen darázscsípés is allergiás sokkot, ezzel pedig halált is okozhat. Míg tehát a méheknek kiszakad a fullánkjuk egy szúrásnál,

a darazsak annyiszor „támadnak”, amennyiszer csak szeretnének.

A szakértő megismételte, hogy a nem kívánt darázsszomszédságnak vannak előjelei: ha már három-négy rovar jön-megy egy lyukból, ott már lehet egy két focilabda nagyságú fészek, több ezer egyeddel. A családnak ugyanis csak egy kis része jár ki a szabadba gyűjtögetni, a maradék több ezer viszont bent éli az életét. Ha mondjuk egy födémbe fészkelték be magukat, akkor pedig belül, a ház mennyezetén megjelenhet egy beázásszerű, sárga színű folt, ami azt vetíti előre, hogy már csak a festék tartja a fészket – magyarázta a szakértő.

Darázsfészkek miatt tavaly öt esetben kellett családokat kiköltöztetni az érintett házakból.