Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
The classroom environment Prepared for students, Clean, neat, stimulating craving, Prepare to develop youth the future of the country.
Nyitókép: jittawit.21/Getty Images

PSZ: tisztázásra szorul a miniszterelnök kijelentése

Nem érti a Pedagógusok Szakszervezete, hogy milyen bérelemelésről beszélt Orbán Viktor a keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján. A kormányfő úgy fogalmazott, az idén, a jövőre és az azt követő évben ígért 10-10 százalékos emelést biztosan meg tudják valósítani. A PSZ alelnöke szerint azonban nem világos, hogy az Európai Bizottság által ajánlott bérrendezésről van szó, vagy azon felül hazai forrásból is emelnék a tanárok bérét.

Totyik Tamás szerint nem világos, hogy az Orbán Viktor által említett bérrendezés az Európai Bizottság által felajánlott fejlesztési pénzekből, vagy a kormány saját forrásaiból történne. Ismereteik szerint ugyanis a brüsszeli testület – uniós forrásokból – háromszor 10 százalékos bérrendezésre tett javaslatot Magyarország kormányának, amit első körben el is fogadtak – emlékeztetett. A PSZ alelnöke szerint mindez azért lényeges kérdés, mert tudomásuk szerint az Európai Bizottság indexáláshoz kötné a béremelést, tehát nem egyszeri bérrendezésről lenne szó, hiszen annak le kellene követnie az inflációt, illetve a gazdasági helyzetet. Kiemelte: még egyszer nem lehet ugyanazt a hibát elkövetni, amit a Medgyessy- és a korábbi Orbán-kormány elkövetett, miszerint, bár adtak egy-egy drasztikus béremelést, de azok később elértéktelenedtek, miután nem követték le a gazadáság változásait.

Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a pedagógussztrájkkal, Totyik Tamás közölte: először is meg kell alakulnia az új kormánynak, akihez aztán újra be kell jelentkezni a sztrájkbizottságnak. Majd a fent említett kérdéseket a tárgyalópartnerrel tisztázni kell – mondta. Szerinte azzal tisztában kell lennie a kormánynak, hogy ha nem történik drasztikus béremelés a közoktatásban, különösen a pályakezdők fiatalok körében, akkor a közoktatás nagyon komoly működési zavarok elé fog nézni. Magyarázata szerint, ha valami „csoda folytán” az idén – első helyen – pedagógusképzésre jelentkező 8600 hallgató mindegyike a szakmában helyezkedne el a későbbiekben, az is kevés lenne a nyugdíjba vonulók pótlására. Végül újfent megerősítette: az új kormány megalakulásáig a pedagógussztrájk szünetel, hiszen addig nincs kivel a tárgyalásokat folytatniuk.

Ismeretes, a pedagógus érdekképviseletek azt kérik, hogy a 7 évvel ezelőtti minimálbér szintjén befagyasztott, úgynevezett vetítési alapjuk zárkózzon fel a jelenlegi minimálbérhez, ugyanakkor Orbán Viktor azt is jelezte a nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy elvi alapon nem ért egyet azokkal a közgazdasági megoldásokkal, amikor bármilyen állami ágazatnak a bérrendezése a minimálbérhez van kötve. A PSZ alelnök ezzel kapcsolatban úgy reagált: nekik az is jó, ahogyan a miniszterelnök, vagy a parlamenti képviselők, államtitkárok fizetésének az indexálása megoldódott – a KSH átlagkeresetéhez igazítják. „Mi is ugyanolyan állami alkalmazottak vagyunk… ha náluk meg lehet oldani, akkor a közszférába miatt nem lehet megoldani?” – jegyezte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×