Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.47
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
A kormany.hu által közreadott képen Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. május 10-én. Hat mentődolgozó fertőződött meg koronavírussal, a mentők 15 ezer fertőzésgyanús vagy igazoltan koronavírus-fertőzött betegnek nyújtottak segítséget.
Nyitókép: MTI/Botár Gergely/kormany.hu

Fekete napok is voltak a mentőszolgálat életében

Csató Gábor szerint a beoltottak ritkán szorulnak Covid miatti ellátásra.

A pandémia hatására megduplázódott a mentősök feladatainak száma, a járvány negyedik hullámában pedig ismét fej fej mellett haladva nő a napi mentések és a koronavírussal kapcsolatos megkeresések száma - mondta a Magyar Nemzetben megjelent interjúban Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója, aki mindenkit arra kért, hogy vegye fel az oltást.

A főigazgató felidézte, hogy 2017 óta - amikor kinevezték az OMSZ élére - olyan lépéseket tettek meg, amelyek a mentőszolgálat megújítása mellett a koronavírus-járványra való felkészülésben is segítettek. Kiemelte egyebek mellett a mentőautópark megújítását, valamint a digitalizációt, amelynek révén percre pontosan látják, mit csinál egy adott mentőegység, hány esetük van, milyen a védőfelszerelés-ellátottságuk, hova tudnak még beteget szállítani.

Az aktuális járványhelyzetet érintő kérdésre Csató Gábor az oltás fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy tapasztalataik szerint azok, akik az oltásoknak köszönhetően teljes védettséget szereztek, csak ritkán szorulnak Covid miatti mentőellátásra, míg azok, akik súlyos állapotban kerülnek hozzájuk, rendszerint nem éltek az oltakozás lehetőségével. Hozzátette: véleménye szerint

akárcsak a fertőzés, a mentőszolgálat leterheltsége is elkerülhető lenne, ha odafigyelnénk egymásra, és betartanánk a szükséges védelmi intézkedéseket.

Az OMSZ főigazgatója a lapnak elmondta: a járvány előtt naponta átlagosan háromezer mentési feladatuk volt, évi 1,2 millió beteget láttak el, 40-42 millió kilométert tettek meg. A Covid miatt megduplázódott a leterheltségük, közel két év alatt az 1,2 millió mentési feladat mellett 1,7 millió mintavételt végeztek el, közel kétszázezer fertőzöttet vagy koronavírus-gyanús beteget szállítottak kórházba, az első és a második járványhullámban ötszázezer határ menti ellenőrzést végeztek el, és a 40-42 millió kilométeren felül további 5,5 millió kilométert tettek meg.

Kifejtette, hogy előfordultak olyan „fekete napok” is a mentőszolgálat életében, amikor addig soha nem tapasztalt terhelés ért bennünket. A harmadik járványhullám alatt az egyik nap a háromezer egyéb mentési feladat mellett 27 ezer mintavételi igény érkezett a mentőszolgálathoz, valamint közel kétezer fertőzöttet és koronavírus-gyanús beteget kellett kórházba szállítani. Ezeknek a többletfeladatoknak az elvégzéséhez gyakorlatilag meg kellett tízszerezni a kapacitásokat - tette hozzá.

Kitért arra, hogy a kormány minden támogatást biztosított számukra, sőt azáltal, hogy kezdetektől fogva ő maga is az operatív törzs tagja, a döntéshozatalban is részt tud venni.

Többször kaptak extra forrást a járvány elleni védekezési alapból, ennek része volt az a több mint hárommilliárd forint is, amivel a mentőszolgálat dolgozóinak a koronavírus-járvány során végzett többletteljesítményét honorálták - mondta el az OMSZ főigazgatója a Magyar Nemzetnek.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×