Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Boross Péter korábbi miniszterelnök.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Boross Péter a Kossuth téren: "nehogy ismét visszajöjjenek!"

A volt miniszterelnök szerint a szombati békemenet "erőt és megnyugvást ad jövő áprilisig".

Kell, hogy erőt adjon az emlékezés - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök hétfőn Budapesten, az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén.

A volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a Parlament előtt tartott megemlékezésen azt mondta: azokra gondolva, "akiket itt orvul és ocsmány módon" megöltek, csak arra a következtetésre lehet jutni: "nehogy ismét visszajöjjenek, nehogy ismét közöttünk legyenek".

Boross Péter szólt a nyugati bírálatokról, a baloldali politikai megnyilvánulásokról is. Kiemelte: most van esély arra, hogy minden ellenhatással szemben továbbra is az a nemzeti szellem éltesse az országot, aminek jelei most október 23-án is láthatók voltak.

A volt kormányfő elmondta: az október 23-ai eseményeket tévén követte. Utalva a Békemenetre hangsúlyozta, hogy a nagy "embertömegben" nagyon sok olyan arcot látott, akik még nem éltek 1956-ban. Ez a demonstráció, hogy több százezren jelentek meg

"a nemzet hívó szavára",

erőt és megnyugtatást ad jövő áprilisig - szögezte le.

A volt miniszterelnök beszédében kitért arra is, hogy pár évvel ezelőtt milyen "heves viták", "harcos hangok" voltak a Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelye kapcsán. Azt mondta: mindenki, aki megélte 1956-ot, köszönetet mondhat és hálás lehet a kormány döntéséért, hogy ilyen méltó emlékhelyet állított az október 25-ei áldozatok emlékére.

"Emlékezzünk a hősi halottakra" - szólított fel a volt miniszterelnök, aki kötelességnek nevezte, hogy "gondoljunk az itt agyonlőtt áldozatokra és a harcban elesettekre".

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy nem mindig elég "figyelmesek" a hősökre. Azt mondta ugyanis, hogy van két ember, akik 1956-ban ellenállási bázisokat teremtettek, mégis elfeledettek: Iván Kovács László, a Corvin közi ellenállók vezetője és a Széna téri ellenállókat vezető Szabó bácsi (Szabó János), akiknek az életét 1957-ben elsők között vették el a Kisfogházban.

Iván Kovács Lászlónak és Szabó bácsinak szobrot kell kapnia

- jelentette ki Boross Péter, hozzátéve: "nagy bűnt követünk el, ha nem éltetjük újra az igazán megérdemeltek emlékét".

Boross Péter személyes emlékeit is felidézte a 65 évvel ezelőtti forradalomról. Elmondta, hogy október 23-án megélhette azt a "mámoros állapotot", amely akkor a Parlament előtti Kossuth tér hangulatát jellemezte.

A koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett - mások mellett - Hende Csaba (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint közjogi méltóságok és társadalmi szervezetek képviselői.

1956. október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren - valószínűleg szovjet harckocsik és ÁVH-sok (Államvédelmi Hatóság) a teret övező épületekből - tüzet nyitottak a tüntető tömegre. A halottak száma pontosan nem ismert, de több százra tehető.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 20. 06:45
×
×
×
×