Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Főtáv

Elkezdődött a fűtési szezon Budapesten

Mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

A Főtáv közölte, szeptember 15. és október 15. között ütemezetten indította el a fűtésszolgáltatást, és ez 2823 esetben - az ügyfelek 77 százalékánál - már helyszíni beavatkozás nélkül, távfelügyelet segítségével történt.

A nyári időszakban számos tervezett távvezeték-karbantartási munka és beruházás is lezajlott. Új fogyasztók hálózatra kapcsolása mellett sor került a szolgáltatás szüneteltetését igénylő hibajavításokra, valamint a leginkább elöregedett vezetékszakaszok és szerelvények cseréjére - emlékeztetett a cég. A karbantartási, beruházási, felkészülési és ellenőrzési tevékenységre a Főtáv idén eddig összesen csaknem egymilliárd forintot fordított.

Távvezetéki javítás a Pusztakúti úton (Forrás: Főtáv)
Távvezetéki javítás a Pusztakúti úton (Forrás: Főtáv)

Mint írták, rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a teljeskörűen bekapcsolt budapesti távfűtés a lakott városrészekben semmilyen többlet-környezetterhelést nem eredményez, ami különösen a sűrűn lakott városrészek életminősége szempontjából jelentős.

A budapesti távhőrendszerek jelenleg is évente csaknem 230 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg.

A folyamatban lévő, illetve tervezett távvezetéki és hőforrásokhoz kapcsolódó fejlesztések hosszútávú eredményeként újabb, akár 150-170 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás maradhat el évente - jelezték.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×