eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 22. szombat Beáta, Izolda
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2020. november 10-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök. A képviselők egyhangúlag - 178 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül - hozzájárultak ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalja az Országgyűlés a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztést.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Megszavazták a 2022-es "újraindítási" költségvetést

132 igen, 26 nem és 0 tartózkodás mellett fogadták el a jövő évi büdzsét az Országgyűlésben.

Megszavazta a parlament a kormányoldal által "az újraindítás költségvetésének" nevezett 2022-es büdzsét.

A 2022-es költségvetés

7300 milliárd forintnyi forrással támogatja a gazdaság újraindítását.

Mint Varga Mihály pénzügyminiszter korábban elmondta: a jövő évi költségvetéssel minden főbb terület több forrásból gazdálkodhat,

2778 milliárd forint jut a családok támogatására, ez 483 milliárddal több, mint 2021-ben.

Emellett a költségvetés 2884 milliárd forintot szán az egészségügyre, amely 769 milliárd forinttal haladja meg az idei évit.

Folytatódnak az adócsökkentések is, amelyekkel 423 milliárd forint marad a családoknál és vállalkozásoknál, valamint

  • 4163 milliárd forint jut a nyugellátásokra
  • 3152 milliárd forint munkahelyteremtő beruházásokra.

A Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád a szavazáskor az Országgyűlésben kért szót.

"A tanács megvizsgálta a törvényjavaslatot, június 10-én tartott ülésén" - jelentette ki, úgy látja, a tervezéskor beállt változások a kiadási és a bevételi oldalon is együtt mozogtak, így az egyensúlyi tartalom nem változik, így a tanács megadta a költségvetéshez az előzetes hozzájárulását.

Szerinte még javulhat is a költségvetés teljesíthetősége mind 2021-ben, mind 2022-ben.

Részletek

A kormány 2022-re dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.

2022-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz.

A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

Tartalékként 233 milliárd forint van a költségvetésben.

Az államadósság-mutató a jövő év végére tervezett mértéke 79,3 százalék.

A kormány azzal számol, hogy 2022-ben 1,1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, a nettó jövedelmek várhatóan 7,7 százalékkal emelkednek, a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőhet.

A költségvetés ezen fejezetében szerepel a többi között a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésére biztosított 160 milliárd, a nyugdíjprémiumra elkülönített 68 milliárd forint.

Ebben az alapban található a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok, valamint az alapellátásban résztvevő orvosok és szakdolgozóik 2021-ben indult béremelésének fedezete, 458 milliárd forint.

Lakástámogatásokra 381 milliárd lesz jövőre.

A gazdaság-újraindítási alapból fedezik majd a Paks II. Zrt. 270 milliárd forintos tőkeemelését, vagy a Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokat 31 milliárd forintból. Itt szerepel a debreceni nemzeti oltóanyaggyár megvalósítására szánt 20 milliárd forintos kiadás is.

Álláskeresési ellátásokra az idei 108 milliárd forint helyett némileg kevesebb, 105 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2021-es 165 milliárd forint után 2022-ben 120 milliárd forintot fordítanak .

A 25 év alatti fiatalok január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól; szjából az idei 2717 milliárd forint helyett 2866 milliárd forintot várnak.

A családokat, gyermekeket érintő intézkedések között szerepel, hogy az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege jövő évtől havi 50 ezer forintra emelkedik. Az emelés a már folyósított ellátásokra is vonatkozik; 38 milliárd forint van erre a büdzsében.

A gyermekek otthongondozási díjának összege 2022-ben eléri a minimálbér összegét, az ápolási díj havi alapösszege pedig a 2021-es 41 335 forintról 43 405 forintra nő.

Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban az idei 139 milliárd forintról 244 milliárd forintra emelkedik háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás támogatása. Ugyancsak jelentősen nő a fogászati ellátás finanszírozása, az idei 42 milliárdról 82 milliárd forintra.

Az alap bevételei között van a kiskereskedelmi adó, amelyből az idei 64 milliárd helyett jövőre 76 milliárdra számítanak, valamint a gépjárműadó, ami a 2021-es 87 milliárd forintról több mint 90 milliárd forintra nő.

A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal csökkennek. Az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében kivezetik a szakképzési hozzájárulást, a büdzsében már csak 68 milliárd forint bevételt várnak ebből az idei 105 milliárd forint helyett. A szociális hozzájárulási adó kulcsa is csökken jövő év közepétől 0,5 százalékponttal, 15 százalékra; az ideihez képest magasabb összeggel, 2454 milliárd forinttal kalkulál ebből az adónemből a kormány jövőre.

Tavaly 860 milliárd forintot szavazott meg az önkormányzatoknak az Országgyűlés, amely idén tavasszal ezt felemelte 908 milliárdra. A mostani döntés alapján az önkormányzatok 2022-ben 873 milliárd forintból gazdálkodhatnak; a kormány szerint önkormányzati kötelező feladatok finanszírozása a korábbi szinten történik. Az önkormányzatok jövőre 129,8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást teljesítenek.

Címlapról ajánljuk

Itt a tavaszi allergiaszezon – figyeljen az is, aki most nem allergiás

A tavaszi allergiák és a tünetek a teljes magyar lakosság csaknem tíz százalékát érintik, néhány éven belül pedig akár 20-25 százalék is lehet ez az arány – mondta az InfoRádióban Nékám Kristóf. Az allergológus szerint érdemes akkor is elmenni az orvoshoz, ha valaki nem tudja biztosan, mire allergiás, mert teszttel egyszerűen és gyorsan ki lehet mutatni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Nem először kapcsolják össze Magyarországon a demográfiai célokat a lakhatási problémák kezelésének kérdésével

Nem először kapcsolják össze Magyarországon a demográfiai célokat a lakhatási problémák kezelésének kérdésével

A gyermekvállalás ösztönzésével és a saját ingatlantulajdon szerzésével kapcsolatban Magyarországon alkalmazott államilag támogatott hitelek bár újszerűnek hathatnak, valójában nem azok. Az 1940 és 1944 között használt támogatási forma, az Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) és ezen belül a házasodási kölcsön kísértetiesen hasonlít a jelenlegi babaváró hitelhez. Cikkemben az ONCSA működését mutatom be, illetve azt, hogy az mennyiben hasonlít vagy különbözik a jelenleg alkalmazott támogatási eszköz mechanizmusaihoz képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×