Infostart.hu
eur:
378.44
usd:
321.21
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pxhere

Átlagosan 135 ezret fizet egy albérlő

A decemberi mélypont már a múlté, drágul a bérlés, de a kiadók óvatoskodnak.

A lakást bérlők Budapesten átlagosan 135 ezer forintos havi díjat voltak hajlandóak fizetni az albérletekért áprilisban, ez 7,6 százalékkal haladja meg a tavaly decemberben mért mélypontot, amikor az átlagos keresleti díj 126 ezer forint volt - közölte a Rentingo.com albérletkereső.

A trend összekapcsolható az enyhülő járványhelyzettel, az oltások számának növekedésével, és az ennek hatására bejelentett lazításokkal - mutatnak rá a közleményben. A nyitásnak köszönhetően újrainduló szolgáltatószektorban a foglalkoztatottak számának emelkedésével párhuzamosan egyre többen keresnek albérletet, és a szektorban dolgozók fizetőképessége is nő - teszik hozzá.

Arra is rámutattak, hogy

a keresleti oldalon tapasztalható lassú élénkülés ellenére a bérbeadók egyelőre még visszafogottak:

a kínálati árak alig változtak az év eleje óta, a márciusi 139 500 forintos mélyponthoz képest csupán 3 százalékkal emelkedtek. Áprilisban a bérbeadók átlagosan 143 ezer forintot kértek kiadó lakásukért, ez még mindig elmarad az egy évvel korábbi 148 ezer forinttól, amikor a koronavírus-járvány első hulláma egyszerre okozott kínálatbővülést és keresletcsökkenést az albérletpiacon.

Hozzátették, óvatosságot jelez az is, hogy a bérbeadók 21 százaléka továbbra is egy havi kauciót kér.

Az erősödő kereslet hatására tovább szűkült az árolló a kínálati és a keresleti oldal között, ezért a Rentingo.com szerint a megfelelően megállapított bérleti díjnál most rövid idő alatt találnak bérlőt a tulajdonosok.

Mivel az élénkülés várhatóan tovább tart, a következő hónapokban a kínálati bérleti díjak is lassú emelkedésbe kezdhetnek - olvasható az albérletkereső közleményében.

A 2017 végén indult Rentingo.com olyan bérbeadási platform és közösségi oldal, amely összeköti a bérbeadókat, a bérlőket és a szobatárskeresőket. Az oldal elsődleges célja, hogy átláthatóvá tegye a lakáskiadás folyamatát a hirdetés megfogalmazásától a bérbeadó és bérlő bemutatkozásán és beazonosíthatóságán keresztül a bérleti szerződés megkötéséig. A platform regisztrációval szűri és biztosítja, hogy transzparens bérleti ügyletek születhessenek.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×