Van már bevált módszer a koronavírus-betegség ellen – az, hogy vegyük fel az oltást. Így szinte biztos nem leszünk súlyos betegek, nem kerülünk kórházba és nem halunk meg – mondta Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa, de hozzátette, ez a védettség csak a második oltás utáni egy-két hétben alakul ki. A vakcina felvétele azért is fontos, mert hatékony gyógyszer még nincs a betegség kezelésére, az első

legkorábban az idei év végén készülhet el.

„Az első oltás is elkezd az immunrendszerben dolgozni, két-három hét alatt elindul az ellenanyag-termelődés. Olyan magas szint is kialakulhat, amely védettséget ad, de a második védőoltás erősíti meg az immunválaszt, és akkor alakul ki a 90 százalék feletti hatékonyság” – mondta a szakember. Jelezte, ez a szám azt jelenti, hogy mekkora valószínűséggel akadályozza meg az oltás megfertőződést, de a súlyos megbetegedést 100 százalékosan meggátolja.

Szlávik János szerint az oltás után nem érdemes méretni az antitestszinteket, mert a komplex, háromkomponensű védekezésből csak az egyik az antitest, és álbiztonságot ad, ha túl magas a szintje, viszont ha alacsony, akkor is felesleges aggódni.

„Amíg nincs nyájimmunitás, addig vigyázni kell. Ha valaki megkapja a védőoltást, akkor megfertőződhet, de alig-alig fertőz tovább.

Ha sok ember lesz beoltva, akkor kevés beteg lesz, és kevesen fognak fertőzni, és vége lesz a járványnak. De ez még jó néhány hónap”

– mondta az infektológus.

A védettség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy mennyire erős tünetekkel reagál a szervezet egy védőoltásra. Arra érdemes figyelni, hogy ha a láz, a rossz közérzet nem múlik el, akkor lehet gyanakodni, hogy esetleg megfertőződtünk. „Ezt sokszor látom, ezért óva intek mindenkit attól, hogy az első oltás után úgy érezze, övé a világ” – mondta. Kiemelte: a Covid-19 betegség tünetei nem hasonlítanak a védőoltás reakciójára.

Az AstraZeneca oltásával kapcsolatos aggályokról úgy fogalmazott, egy rendkívül ritka mellékhatás alakulhat ki, ezt mostantól fel kell tüntetni, és kutatni fogják, hogy kinél és miért jön létre ez az állapot. Egyelőre annyit látnak, hogy többnyire középkorú nőknél alakul ki, és

vélhetően hormonális oka lehet,

de ez a kórkép kezelhető, ha időben felfedezik.

Nyáron jöhet a lazítás

Szlávik János szerint Izrael az élő példa arra, hogy mikor lehet szélesebb körben nyitni, és érdemes már Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra is figyelni, ugyanakkor arra is, hogy például Izraelben az 50 százalékos átoltottság elérése után lanyhulni kezdett az oltakozási kedv.

„Nagy engedményeket a lakosság negyedének átoltottsága után nem lehet adni. Ennyivel még nem lehet visszatérni a normális életünkhöz. Nyáron juthatunk el oda, hogy komolyabb engedményeket lehet tenni” – mondta a főorvos, és szerinte először a nyílt terekben való nagyobb mozgás jöhet szóba. Példaként említette, hogy

nyáron egy focimeccsen a tömeg még veszélyes lehet, de a strandon talán majd nem kell maszkban napozni.

Arra is figyelmeztetett, hogy a brit mutáns a fiatalok között szedi az áldozatait, és már gyerekeket is megfertőz, és azért is fel kell venni az oltást, mert nem lehet tudni, hogy ki miért betegszik meg jobban.

„A betegség első napjaiban látványos javulást látunk, és néhány esetben megakadályozhatja a súlyos betegséget, de ez nem egy csodaszer”

– mondta a már otthon is alkalmazható favipiravirról, amely a betegség legelső szakaszában, egy-két napos láz után adható, és a betegek 20-30 százalékánál lehet eredményt elérni, ha enyhe és középsúlyos esetekről van szó.

A gyerekek a szakember szerint egyértelműen a brit mutáns miatt fertőződnek meg gyakrabban, és náluk gyakori a sokszervi gyulladás, amely hetekkel az esetleg tünetmentesen átvészelt fertőzés után alakul ki. Szerencsére ez jól kezelhető immunglobulinokkal. A gyerekek teljes oltását nem látja szükségesnek, noha a Pfizernél már vannak kedvező tapasztalatok a gyerekek immunizálására. A rizikócsoportokba tartozóknál érdemes lesz majd alkalmazni.

Arra sincs tapasztalat, hogy a korábbi megfertőződés megvéd-e a brit mutáns ellen, de Szlávik János úgy látja, ritkán újra lehet fertőződni, viszont többnyire enyhe tünetekkel – tehát aki novemberben átesett a betegségen, és most tüneteket mutat, valószínűleg nem lesz súlyos beteg.

„Hiszem azt, hogy idén lesz a kezünkben gyógyszer, amit beadok a betegnek, és meggyógyul anélkül, hogy kórházba kerülne”

– mondta a fejlesztésekről. Egy proteázgátlóval kísérleteznek, és van, amelyik 100 százalékban megállítja a vírus szaporodását, de a tabletta engedélyezéséhez legalább másfél-két év kell. Beszélt arról is, hogy kísérleteznek egy megelőző tablettával, ami olyan hatású, mint egy vakcina, sőt olyan orrpsray-vel is, amellyel naponta két fújással meg lehet előzni a megfertőződést, mert megakadályozza, hogy a vírus lejjebb jusson a tüdőbe.

Az infektológus a poszt-Covid-szindrómáról úgy nyilatkozott, hogy a betegek akár 20-30 százaléka nehezen tud visszatérni a régi életmódjához. „Gyenge, fáj a feje, ködös a tudatállapota, köhög, nincs erőnléte, ezek mind poszt-Covid tünetei. Komplex kezelést igényel, már vannak poszt-Covid ambulanciák Magyarországon is. A felépülés hosszú hónapokig, akár egy évig is eltarthat” – mondta Szlávik János az Arénában.