A törvényekkel szembemenni teljesen hiábavaló dolog, azonban a véleményeket – konszolidált és demokratikus körülmények között – hallatni, szinte köztelező – véli Kovács László, aki szerint a vendéglátós társadalom, legutolsó tartalékait felélve most már kétségbeesetten próbál jelzést adni, aminek sajnos nem a legjobb módja az, hogy tiltakozásuk következtében ki akarnak nyitni.

Mint mondta, fölösleges egyrészt az esetlegesen megmaradt forrásokat bírságra költeni, másrészt kockáztatni egy hosszabb bezárást, ami megint csak ellehetetleníti a működést. Miközben – a korábbi bázisadok szerint – februárban amúgy sincs sok vendég, tehát kinek nyitnának ki? – tette föl a kérdést. Kovács László egyetért azzal, hogy fél éve egy helyben kell járnia az ágazatnak, és hogy

az elvitel, illetve házhozszállítási csak néhány üzletnek jelet egy aprócska szalmaszálat, de a többségnek nem elé az életben maradáshoz.

Ennek ellenére arra ösztönöz mindenkit, legyen türelemmel, kivárva azt az időpontot, amikor már az egészségügyi szakemberek szerint – a vakcinációnak köszönhetően – sem kísért majd az átfertőzöttség veszélye a vendégek és a vendéglősök körében.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy a kormányzat, miután hivatalosan eltiltja az érintetteket az alaptevékenységüktől, tehát a vendégek vendégül látásától, ezt

ne csak bártámogatással kompenzálja, ami bár rendkívül sokat számít, mégsem elégséges egy vállalkozás fenntartásához.

Hiszen ahhoz, hogy bérleti díjat, rezsiköltséget, biztosítást és egyebeket fizessen egy cég, ahhoz bevétellel kell rendelkeznie. „Ha ez nincs, a tartalékokhoz kell nyúlni, mi ezt tesszük már hónapok óta teszünk, és sajnos ezek elfogytak” – ismételte meg az elnök.

Kovács László szerint olyan fenntartási költségekhez is hozzá kellene nyúlnia a vendéglátósok érdekében kormánynak, amikhez eddig nem mertek, példaként említve a bérleti díjakat. Ugyanis, megfogalmazása szerint sok ingatlantulajdonos nem vesz tudomást a környezetében zajló világjárványról, azt mondva, hogy miután az épület állagában jelentős változás nem történt, fizessen bérlő, még akkor is, ha nincs nyitva.

Tehát minimum azokhoz költségekhez való hozzájárulását várják, amelyekkel életben lehet tartani egy vállalkozást, aminek a bázisév, tehát mondjuk a 2019-es év forgalmi vagy nyereség alapú adatai szolgálhatnának alapul, ami nem mellesleg

hozzájárulna az ágazat fehérítésének is, ha valóban a nyereséget termelő, nyereségadót fizető cégek kapnának fenntartási, illetve újrakezdési támogatást

– tette hozzá a szakember, aki szerint az újrakezdést követően legalább még három hónapos folyamatos segítségnyújtásra lesz szükség, hiszen meg kell finanszírozni például a nyersanyagkészletet vagy a dolgozóknak a bérét, tehát a bevételek nem automatikusan jönnek majd.

Kovács László úgy véli, az újranyitást követően is lesz még egy újabb csődhullám, és elképzelhető, hogy a 2019-es állapotokhoz képest csak a vendéglátósok fele lesz képes talpon maradni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!