Infostart.hu
eur:
394.85
usd:
342.57
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Pixabay

Újabb hullámok csapkodnak a kormány-Budapest vitában

A középpontban Budapest anyagi helyzete áll. A pénzügyminiszter és a Budapestért is felelős államtitkár szerint jók a Városháza gazdasági viszonyai, a főpolgármester viszont úgy látja, a kabinet a főváros pénzéből akar fejlesztéseket megvalósítani.

A pénzügyminiszter szerint kínosan magyarázkodik a főpolgármester a főváros anyagi helyzetéről. Varga Mihály a közösségi oldalán arról írt: Karácsony Gergely magyarázkodásának lényege, hogy a "csúnya, gonosz" kormány elveszi a főváros pénzét, tönkreteszi a Fővárosi Önkormányzatot. Varga Mihály szerint viszont a tények azt mutatják, hogy

2010 óta az állam 375 milliárd forint adósságot vállalt át Budapesttől,

eközben az iparűzési adó bevételei 85 milliárdról 164 milliárd forintra emelkedtek, a Fővárosi Önkormányzatnak 2020 második negyedév végén 27,9 milliárd forint állt a rendelkezésére, állampapírban 135 milliárdja volt.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a szolidaritási elvet korábban csak egy önkormányzat törte meg, és fizetett kevesebbet: Budapest, ezt a kivételezettséget szünteti meg fokozatosan a kormány: a főváros idén a normál képlet szerinti összeg 85 százalékát fizeti be, csak jövőre szűnik meg a kivételezett helyzet, ez a folyamat egyébként már Tarlós István idejében elkezdődött – tette hozzá Varga Mihály.

Időközben a főpolgármester egy sajtótájékoztatón azt mondta, újra a kormányhoz fordulnak, hogy támogassák a környezetbarát trolik beszerzését. Karácsony Gergely szerint a kabinet a főváros pénzéből akar fejlesztéseket megvalósítani Budapesten.

"Nem adjuk fel ezt a küzdelmet, nem vagyunk hajlandóak beletörődni abba, hogy ezt a kiváló lehetőséget elszalasszuk. Éppen ezért újra a kormány asztalára tesszük a fejlesztési hitel programcsomagját, amelyben 50 új troli és 50 új villamos beszerzését valósítanánk meg. A kormány az elmúlt napokban rengeteg, szépen hangzó ígéretet tett a budapestieknek, és arról beszélt, hogy jobbnál jobb fejlesztéseket kíván megvalósítani. Jellemzően

azokból a pénzekből tenné, amelyeket a Fővárosi Önkormányzattól vettek el.

Ha a kormány nem állja a szavát, és nem fizeti ki ezeket a fejlesztéseket, akkor legalább tegye lehetővé a fővárosnak, hogy az európai uniós hitelkeret terhére a főváros megvásárolhassa a járműveket. Ha ezt is megakadályozza, akkor a kormány a budapesti polgároknak üzen hadat."

Szerdán Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár beszélt az InfoRádiónak arról, hogy a kormány sem a budapesti adóemelést, sem a főváros eladósodását nem tartja alkalmas eszköznek a járvány miatti gazdasági visszaesés kezelésére.

"Elvonások tekintetében pedig Budapest továbbra is kivételezett helyzetben van, a költségvetés legnagyobb haszonélvezője,

az egyetlen önkormányzat, amely kap támogatást közösségi közlekedésre a központi költségvetésből."

Fürjes Balázs arról is beszélt, hogy a kabinet saját forrásból valósít meg fővárosi beruházásokat, ha a Városháza ezt elfogadja.

"A kormány kész milliárdokkal tehermentesíteni a budapesti költségvetést, és magunkra vállalunk 60 milliárd forintnyi városfejlesztést. Itt szó van a pesti rakpartok gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításáról, szó van a budai fonódó villamos déli irányú meghosszabbításáról, felajánlottuk a gellérthegyi sikló megvalósítását is" - mondta.

Tüttő Kata, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes ugyanakkor azt mondta, a kabinet fővárosi beruházások támogatása közben a kormányközeli vállalkozókat akarja kifizetni.

"Ők azt mondják, hogy terheket vállalnak át, miközben azért fizetünk közműadót, mert vizet szolgáltatunk, csatornázunk.

Nem kormányzati pénzt kérünk, hanem azokat az adóforintokat, amelyeket itt fizetünk, budapestiek, maradjon itt a pénz, hogy működhessen ez a város."

A Városháza még nem adott választ a kormány javaslatcsomagjára, mérlegeli a terveket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×