INFORÁDIÓ 
2020. október 21. szerda
Orsolya

tarlós istván

budapest

főpolgármester

karácsony gergely

lánchíd

Tarlós István főpolgármester felszólal a Századvég Alapítvány Budapest címmel rendezett konferenciáján a második kerületi Haris Parkban 2019. szeptember 25-én.

Tarlós István: Nekünk sem volt mindenre pénzünk, csak nem panaszkodtunk állandóan

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Nem szeretném az utódomat kritizálni és különösen nem bántani, de most évekig, ha nem készül el valami, annak oka vagy a járvány lesz, vagy az, hogy mi korábban nem csináltuk meg, vagy hogy a kormány nem ad pénzt – mondta Tarlós István volt főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában. Az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért miniszterelnöki megbízott arról is beszélt, hogy milyen állapotban adták át a fővárost, hogy mi a helyzet a hidak esetében, és hogy miért nem épül gát a Nánási úton.

Tarlós István az Arénában
 

Ismét ülésezett a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. Ez az az intézményi forma, amely még az ön idejében jött létre, jó terepe a kormány–főváros együttműködésnek?

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa az én édes gyermekem, évek alatt brusztoltam ki, hogy létrejöjjön, és ma, ahogy elnézem, a főváros és a kormány egyeztetéseinek az egyetlen igazán működőképes fóruma. Ha tényleg jó szándék van a városvezetésben és a kormányoldalban is, akkor ez a Podmaniczky nyomán létrehozott testület nagyon hatékony és eredményes fórum lehet.

A vita a főváros pénzügyi helyzetéről a csütörtöki ülésen sem ért véget. Mennyi készpénzzel és mennyi tartalékkal adta át a fővárost ön?

Az értelemadás nélküli tények előbb-utóbb a semmibe süllyednek, és az online térben manapság a valóságnak alig van szerepe. Figyelembe kellene venni, hogy honnan indultunk mi és hova jutottunk el kilenc év után. Van ilyen leltár, csak végig kellene nézni. Mi 251 milliárd forint adóssággal vettük át a várost, amiből 73 milliárd működési hiány volt, ez a bűn egyébként. Ugyanakkor 112 milliárd forint hitelállománnyal adtuk át 2019-ben, ami kizárólag fejlesztési hitel volt. Mi is fizettünk szolidaritási adót, ami ellen most tiltakoznak, viszont ott hagytunk a kasszában év végi zárómérlegben 160 plusz 40 milliárd forintot, ez 200 milliárd forint tartalék. Ezen nem lehet vitatkozni, csak meg kell nézni a könyveket. Azonkívül sokszor hallom, hogy mi mindent kell most a jelenlegi városvezetésnek megoldania. Hát ez voltaképpen igaz, de akkor lehet kiértékelni, hogy mi mennyit ér, ha megnézzük, mi volt az origó. Nekünk be kellett fejezni a 4-es metrót, fel kellett újítanunk a ’70-es években épült 3-as metrót. Mi új szerelvényeket akartunk, ennek írásos nyoma van, csak felújításra kaptunk lehetőséget és garanciát, valamit pedig tenni kellett, mert azt senki nem gondolja, hogy a 3-as metrót be kellett volna zárni. Ott volt nekünk a Bálna, ahol hét pert hagytak ránk. Egyébként összességében is körülbelül 1200 pert hagytak ránk 2010-ben. Meg kellett építenünk 400 kilométer csatornát, a BKV járműállományába 380 új buszt szereztünk, közel 400-at felújítottunk. Az Euro4-es és afeletti kategóriába sorolt buszok aránya 0 százalék volt 2010-ben, 2019-ben 55 százalék. A 2-es metró szerelvényeit is nekünk kellett beszerezni, a 32 éves metrók átlagéletkora 2019-re négy évvel csökkent, a BKV utaselégedettségi indexe 2012 óta 30 százalékkal emelkedett. Megcsináltuk a budai fonódó villamost. Hét strandot és fürdőt teljesen felújítottunk, bővítettünk, és akkor lehet beszélni még a hidakról is.

Maradjunk egy pillanatra a 40 és a 160 milliárdnál. Hogy kell ezt elképzelni Budapest esetében?

Ez egy végtelenül egyszerű dolog, 160 milliárd forintot hagytunk ott értékpapírokban és 40 milliárd forint készpénzt.

Azt csinál vele a vezetés, amit akar?

Az értékpapírokat bármikor beválthatják. Hogy mire költik, mire nem... A készpénzállomány nem feltétlenül ad képet, hogy mekkora a mozgástere a fővárosnak, de abból a 112 milliárdos fejlesztési hitelből, amit ott hagytunk, körülbelül 40 milliárdot biztosan nem hívtunk le, és ezt a főváros szabadon fölhasználhatta, akárcsak az értékpapírokat.

Egy éve nem ön vezeti a várost. Azt hogy lehet fair módon megítélni, hogy melyik főpolgármester mennyi idő alatt, milyen körülmények között, honnan hova vezeti a városát?

Röviden összefoglaltam a teljesség igénye nélkül, hogy mi honnan indultunk el és hol adtuk át. Talán nem véletlen, hogy Brüsszelből és Londonból olyan elismeréseket kaptunk, amiket korábban soha nem kapott a város. Azt, hogy a jelenlegi városvezetés mit fog maga mögött hagyni, nem lehet tudni. Karácsony Gergely főpolgármester úrnak időt kell adni, hogy produkáljon. Nem akarok markáns kritikát gyakorolni. Majd meglátjuk, hogy az ígéretekből mi teljesül. Ígérni könnyű a hidak esetében is. Gy. Németh Erzsébet 2002-ben például azonnalra megígérte az aquincumi hidat. Most is lehet ígérni Petőfi hidat, Árpád hidat. Nekünk sem volt mindenre pénzünk, csak nem panaszkodtunk állandóan. Emlékezzünk vissza, Demszky Gábor is és én is keveselltük azt a pénzt, amit a főváros visszakap, és voltak ebből Demszkynek a saját politikai közösségével állandó vitái. Nekem is voltak, még miniszterelnök úrral is, de az tagadhatatlan, hogy a főváros milyen eredményeket mutatott fel. Meg kell nézni a tényeket, a tények kemény dolgok. Azzal a tárgyalási technikával, hogy csak panaszkodunk, időt húzunk és újra panaszkodunk, nagyon messzire nem lehet jutni. Nem szeretném az utódomat kritizálni és különösen nem bántani, de most évekig, ha nem készül el valami, annak oka vagy a járvány lesz, vagy az, hogy mi korábban nem csináltuk meg, vagy hogy a kormány nem ad pénzt. Nekem is meg kellett küzdenem minden forrásért. 2018-ban egy nap alatt 80 milliárd forintot szereztem a 3-as metró infrastruktúrájára. A másik, amit megjegyzek, hogy az önkormányzati törvény rögzíti a főpolgármester feladatait. Az nem megy, hogy a kormánnyal barátkozni is akarunk, kérünk, meg szidalmazzuk és leváltjuk. A főpolgármesternek elsősorban a törvényben rögzített feladatokat kell ellátnia, és az persze nem baj, sőt nagyon helyes, ha ennél szélesebb spektrumon gondolkodik és nyilatkozik, de ha a fakultatív tevékenységek és nyilatkozatok messze felülmúlják a törvényben rögzítetteket, akkor ott bizonyos aránytalanság tetten érhető.

Eldőlt, hogy a szolidaritási adó számításának módja marad, iparűzési adót meg nem emelhet a főváros. Ez, ha a tények száraz nyelvén nézi, hogyan érinti a főváros helyzetét?

Pontosan nem tudom, hogy mi történt a megbeszélésen, és pontosan nem tudom, hogy néz ki az az adó, amit a főpolgármester úr tervez kivetni. Nem tudom, hogy ez hogy fogja érinteni a budapesti telephellyel rendelkező vállalkozásokat, de ha ad absurdum kivonulnak, az tényleg katasztrofális hatással lenne a város gazdálkodására. Azt, hogy valójában a pandémia a költségek és a források tekintetében pontosan hogy érintette a fővárost, ezt én innen nem tudom megmondani.

Mikor dőlt ez az ön emlékei szerint, hogy a Lánchidat most már fel kell újítani? Karácsony Gergely néhány napja itt azt mondta, hogy tíz éve ez egy mindennapos probléma.

Én is olvastam azt a kicsit igazságtalan és meglehetősen pontatlan megjegyzést, hogy a mi ciklusainkban nem újult meg híd. Igaz, hogy Demszky Gábor idejében indították el a Margit híd felújítását, de a kivitelezést jórészt nekünk kellett befejezni. Ott készen kaptuk, elő volt készítve, le volt szerződve, el volt indítva, de a mi időnkben újult meg. Mi is előkészítettük a Lánchidat. 2017-ben kész kiviteli tervek, engedélyek voltak, ők ezekkel együtt vették át pont egy évvel ezelőtt, és ma ugyanott tartanak, ahol mi tartottunk tavaly júniusban, ugyanazzal a négy pályázóval. Majd az árakat még meglátjuk. Nehogy az legyen a vége, hogy a Lánchíd költségét majd összehasonlítják az általunk tervezett költségekkel, amelyek nem a Lánchídra vonatkoztak, hanem a Lánchídra, a Váralagútra, a Széchenyi térre és a Clark Ádám térre együtt. Kíváncsi leszek én ezekre a Lánchíd-árakra most, és hogy mikor fogják elkezdeni a kivitelezési munkát. Azt még mindig nem értem, hogy az általunk megrendelt és tavaly december 5-én megkapott legutolsó Főmterv-szakvélemény után majdnem egy éven keresztül miért nem lett kiírva a Lánchíd kivitelezési tendere, és miért nem módosították az engedélyi okiratot már tavaly decemberben.

Mit gondol, tárgyalással jobb árakat lehetett volna kiküzdeni?

A 3-as metró infrastruktúrájára kétszer visszaadtuk az ajánlatokat, és sikerült jelentősen lejjebb szorítani az árakat. Hogy ezt meg tudta volna-e tenni most főpolgármester úr, erre nem tudok semmit mondani, de lehet, hogy megint rá fog kényszerülni annak függvényében, hogy milyen ajánlatokat kap ugyanattól a négy pályázótól. A főváros kompetenciája a döntés, drukkolok nekik, mert szeretném, ha a Lánchíd megújulna.

Van arra valamilyen szabály a fővárosban, hogy milyen ütemben kell felújítani a budapesti hidakat? Vagy ez egy mérnöki kérdés?

Vannak előrejelzések, abban igazat mond a főpolgármester úr, hogy a Lánchídról már régóta tudott volt, hogy fel kell újítani, csak az a probléma, hogy a mi forrásaink sem voltak korlátlanok. Amikor módunk volt rá, akkor a Lánchidat előtérbe helyeztük. Arra is figyelmeztettem korábban, hogy ne feledkezzünk meg a Petőfi hídról sem. Ezeknek a hídfelújításoknak már a ’90-es évek elején neki kellett volna kezdeni, de akkor minden megcsúszott. Az utolsó két ciklusában már Demszky sem tudott ezzel lépést tartani, ugyanúgy mi sem és Karácsony főpolgármester úr sem. Versenyt futunk az idővel, próbáljuk az elmaradást behozni, de nehéz lesz, mert a hídfelújítások drága dolgok, forgalmi szempontokat is figyelembe kell venni, és a közbeszerzések Magyarországon nem egyszerű folyamatok, nem beszélve arról hogy a források ahhoz képest szűkösek, amennyi a budapesti fejlesztési igények összessége. A 4-es metrónak akkor, az 1990-es évek elején nem szabadott volna a preferenciasorrend élére kerülnie. Ma már érdemes lenne folytatni, nemrég készítettem erről egy tanulmányt, egyébként nem a Bosnyák tér, hanem inkább a budaörsi virágpiac felé, tehát nem keleti, hanem a nyugati irányba. A lényeg az, hogy ezek a hídfelújítások megkéstek, de nem 2010-ben és nem 2020-ban, hanem valamikor a ’90-es évek elején.

A Lánchíd fejlesztésére szánt kormányzati 6 milliárd forint csak a Lánchídra fordítható és 18 hónapnál nem lehet hosszabb ideig zárva a híd. Önnek is 6 milliárdot ajánlottak ugyanerre a feladatra annak idején?

Természetesen igen, a 18 hónap volt akkoriban is a nettó kivitelezési idő. Csakhogy mi nemcsak a Lánchídban gondolkodtunk, hanem egy komplexumban, ami műszakilag és közlekedési szempontból is indokolt. A Széchenyi téri villamosalagutat például azért kellene felújítani egyidejűleg, mert hiába vannak új villamosok, nem férnek el ott egymás mellett. Ha egy külön ütemben újítják fel, akkor még hosszabb időre le kell zárni a hidat, a közlekedési problémák is többszöröződnek, műszaki szemmel nézve ez nem jó megoldás, azért akartam a kettőt egyben, de ahhoz, hogy a négy ütem megvalósuljon egyidejűleg, a források szűkösek voltak. Mi azért nem kezdtük el a Lánchidat, mert nem voltak alátámasztva a magas árajánlatok, vissza kellett adnunk, utána meg a dolog megállt valamiért. Erre a közel egyéves megállásra én még mindig nem találok ésszerű magyarázatot.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018