eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Kelemen Péter, az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet 4. E osztályos tanulója az otthonából követi a távoktatásban tanító Ládiné Szabó Tünde pedagógus óráját 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Maruzsa Zoltán: sikeres tanévet tudtunk zárni

Magyarországon a járvány ellenére egyetlen napra sem szünetelt az oktatás, meg tudták szervezni az érettségit, a szakmai vizsgákat és a felsőoktatási felvételit.

Sikeresnek értékelte a koronavírus-járvány miatt tantermen kívüli, digitális munkarendben befejezett elmúlt tanév lezárását a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán az eredmények között említette, hogy Magyarországon a járvány ellenére egyetlen napra sem szünetelt az oktatás, illetve meg tudták szervezni az érettségit, a szakmai vizsgákat és a felsőoktatási felvételit.

Az érettségi jegyek átlaga idén 3,61 volt, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek 3,57 és 3,71 között alakultak. Maruzsa Zoltán ezt egyértelműen kedvezőnek nevezve azt mondta:

annak ellenére, hogy mások voltak a felkészülés körülményei, nem lettek "sem rosszabbak, sem jobbak" az érettségi eredmények.

Az államtitkár kiemelte: az elégtelen osztályzatok aránya idén csupán 0,89 százalék volt, ez javulást jelent a 2013 és 2019 közötti időszak 1,5 és 1,02 százalék között mozgó értékéhez képest.

A tantárgyankénti eredményekre térve ismertette: középszinten nincs statisztikai eltérés,

a három fő tantárgy esetében az elmúlt évek átlaga 3,45, idén pedig 3,47.

Azokból a tantárgyakból, amelyekből kevesebben vizsgáztak, vannak eltérések, de azok sem jelentősek - jegyezte meg. Emelt szinten - folytatta - a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, idén 60 százalék. Az eredmény csökkenésének oka - tette hozzá -, hogy 2019-hez képest idén jelentősen, 26 százalékkal nőtt a vizsgák száma, mivel kötelező lett egy tárgyból az emelt szintű vizsga a felsőoktatási felvételihez.

Ez továbbra is azt igazolja, hogy van létjogosultsága a kétszintű érettséginek"

- mondta. Maruzsa Zoltán beszámolt arról is, hogy a tankerületi fenntartású intézményekben az 1-12. évfolyamon - 45 százalékkal - 1,5 százalékra csökkent az évismétlések aránya, ami 45 százalékos csökkenést jelent azt ezt megelőző tanév 2,7 százalékos arányával összevetve. Az államtitkár erről megállapította: a járvány miatt bevezetett új munkarendben nemhogy növekedett, hanem csökkent az évismétlők száma. Idén teljessé válik a köznevelésben a tankönyvellátás ingyenessége - emelte ki Maruzsa Zoltán, emlékeztetve, hogy 2013-ban még hétmilliárd forintot kellett fizetniük a családoknak a tankönyvekért.

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése miatt június közepén kiegészült a tankönyvjegyzék,

a köznevelési intézmények idén tavalyhoz képest 385 ezerrel több, összesen 13 millió 455 ezer tankönyvet rendeltek meg - sorolta. Hozzátette: az új Nat miatt az első, ötödik és kilencedik évfolyamon más, átdolgozott tankönyveket kapnak a tanulók. Jelezte azt is, hogy elkezdődött a tankönyvek gyártása, kiszállításuk augusztus elején kezdődik.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke köszönetét fejezte ki az érettségi megszervezésében és lebonyolításában részt vevő pedagógusoknak, kiemelve, hogy "abszolút rendben" folytak a vizsgák. Arról, hogy az előző évekhez képest ebben az évben 30 ezerrel kevesebben tettek érettségi vizsgát, azt mondta: idén biztonsági okokból nem volt mód arra, hogy a tavaszi időszakban előrehozott vizsgát tegyenek a tanulók, érettségi bizonyítványt azonban lényegesen többen kaptak, mint az elmúlt években.

Maruzsa Zoltán közölte: több forgatókönyvvel is készülnek a járvány esetleges második hullámára, több olyan informatikai fejlesztés is folyamatban van, amely könnyebbé teheti a pedagógusok munkáját.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×