Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Merkely Béla rektor beszédet mond a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának felújított, steril, a baktériumok és vírusok ellen védelmet nyújtó speciális légtechnikai és nyomásszabályozó rendszerrel bővített hemato-onkológiai  osztályának avatásán 2019. október 7-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Merkely Béla: már ismerjük a vírus gyenge pontjait

Külföldről behurcolt koronavírussal bármikor, akár már nyáron is lehet újabb járványt okozni Magyarországon - mondta a Semmelweis Egyetem (SE) rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője.

Merkely Béla a Kossuth rádióban arról beszélt: a járvány második hullámának legvalószínűbb időpontja a november, de addig is "ki kell húzni az időt".

Úgy fogalmazott: Magyarország "egyelőre őrzi az integritását", de "nem lehetünk eléggé óvatosak", hiszen az ország nincs lezárva, és

"ha körbenézünk, riasztó látvány tárul elénk".

Míg ugyanis a járvány elején Dél- és Nyugat-Európa felöl jött a vírus Magyarországra, most körbevette az országot a vírusfertőzés. Szerbiában régóta emelkedik a betegek száma, Romániában annyi az új beteg naponta, mint a járvány "csúcsán", Ukrajnában emelkedik a járványgörbe, és Ausztriából is magasabb esetszámokat jelentenek.

Merkely Béla kitért arra: Magyarország sikeres védekezésének lényeges eleme volt az időben bevezetett számos korlátozás, az iskolák, éttermek bezárása, a vásárlási idősávok kijelölése. Ezek következtében azonban az ország lelassult, a gazdaság visszaesett, a munkahelyek veszélybe kerültek, tehát "nem lehet ezt a technikát többször bevetni, mert az mindannyiunknak sokba fog kerülni" - mondta az SE rektora.

Most, hogy Magyarországon jó a helyzet, a vírus behurcolását kell megakadályozni.

A májusban végzett országos, reprezentatív kutatás eredményei szerint "igen tekintélyes a tünetmenetes vagy kevés tünettel járó esetek száma, tehát szűrni kell, mégpedig a magas rizikójúakat, így például az ukrán, a román, a szerb határ környékén lakókat", és a külföldről érkező magyarokat és külföldieket - mondta.

Hozzátette: nyitott lenne arra, hogy aki szeretné, azt szűrjék, "mert ő tudja, miért kéri" a tesztelést.

Emellett továbbra is fontos az "udvarias távolságtartás", a maszk viselése és a rendszeres kézmosás.

Merkely Béla szólt arról is: a november azért a legvalószínűbb időpontja a második hullámnak, mert akkor újra iskolába járnak a gyerekek, dolgozni a szülők, lehűl a levegő, ami szintén kedvez a vírus terjedésének, és sokat vannak az emberek zárt térben.

A szakemberek szerint a második hullám enyhébb lefolyású lesz,

hiszen már ismerik a vírust, annak gyenge pontjait, a terjedés lassításának és a betegek kezelésének hatékony módszereit.

Emellett a nagy vakcinagyártók is készülnek erre az időpontra, az egyik legnagyobb gyártó 100 milliós nagyságrendben kezdte meg a még tesztelés alatt lévő vakcina gyártását - tette hozzá Merkely Béla.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×