Hamarosan lejár az MSZP vezetésének kétéves mandátuma, ami újra felszínre hozta a párton belüli feszültségeket. A szocialisták eredetileg március­ban, majd májusban tartottak volna kongresszust, az elsőn az alapszabályukat akarták módosítani, a másodikon pedig tisztújítást tartottak volna, ám a koronavírus ­miatti veszélyhelyzet felülírta terveiket. A Magyar Nemzet értesülései szerint az MSZP elnöksége azonban július közepéig mindenképpen meg akarja valósítani a párt alapszabályának módosítását, ennek érdekében elektronikus módon tartanák meg a kongresszust, ahol jelenlét nélküli távszavazással döntenének a tervekről. Számos szocialista prominens ugyanakkor arra hívta fel a lap figyelmét, hogy

a párt jelenlegi alapszabálya erre nem ad lehetőséget.

Elmondásuk szerint bár az új alapszabály-tervezetben már számolnának ilyen eshetőséggel, az még nincs elfogadva.

A lap megjegyzi, nem véletlen egyébként, hogy az elnökség mindenáron túl akar esni az alapszabály-módosításon, az ugyanis lehetővé tenné a társelnöki rendszer bevezetését, továbbá az eddigiekhez képest jóval nagyobb jogkört biztosítana számára a szövetségi politika meghatározásában – mindezt a kongresszus és a választmány, azaz a szocialisták hierarchiájában közel az elnökség súlyával azonos testületek háttérbe szorításával. A társelnöki rendszer elfogadásával jelen állás szerint Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes vezetheti majd az ­MSZP-t, azaz

a jelenlegi vezetés szinte bebetonozná magát a 2022-es országgyűlési választásig.

Ez sokaknak nem tetszik a pártban, amelynek 2010 óta tartó folyamatos lejtmenete Tóth vezetése óta elérte eddigi mélypontját: a legutóbbi felmérés szerint 4,4 százalékos támogatottságukkal a szocialisták nem jutnának be az Országgyűlésbe.