Infostart.hu
eur:
357.79
usd:
303.6
bux:
137314.58
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Nyitókép: Pixabay

Fontos újdonságok derültek ki a kormány lakásépítési programjáról

Nagyszabású tervet hirdetett szerdán a kormány, a csütörtöki Kormányinfón, valamint egy rendezvényen újabb részletek derültek ki az építkezésekről és arról, ki juthat hozzá a leendő lakásokhoz, ki bérelheti őket.

Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az operatív törzs szerdai tájékoztatóján bejelentette: a kormány elfogadta a rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programot, azaz új, elérhető árú és bérleti díjú otthonokat terveznek létrehozni az évtizedek óta elhanyagolt, egykori városszéli iparterületeken, barnamezős akcióterületeket hozva létre rajtuk. A cél az, hogy építőipari munkahelyek jöjjenek létre, illetve legyenek megmenthetők, valamint megerősödjön a hazai építőipar.

Tisztázásra várt ugyanakkor még jó néhány kérdés, többek között a kijelölt területek elhelyezkedése, a kedvezményes lakásáfa érvényessége, vagy az, hogy mely rozsdaövezeti lakásokból mennyit vásárolhatnak meg magánszemélyek és mekkora lesz a bérlakások aránya. Ezek közül néhányra válasz érkezett csütörtökön.

Hol lehet ismét 5 százalék az áfa?

Az építési törvényben létre fogják hozni a barnamezős akcióterület fogalmát és módosítják az áfatörvényt is: a rozsdaövezeti új lakások áfája 27 helyett 5 százalék lesz, a bérleti díj áfáját 0 százalékban határozhatják meg.

Időközben szakértők az újlakás-építési stratégia összekötését sürgették az áfatörvény módosításának összekapcsolásával, a 27 százalékra emelt áfa miatt ugyanis az új lakások ára a korábbiaknál és a gazdasági folyamatok által indokoltnál is megfizethetetlenebb lett. Az Infostart és az InfoRádió rákérdezett erre a csütörtöki Kormányinfón, ahol kiderült:

a kedvezményes áfa csak rozsdaövezeti területekre vonatkozik,

a válsághelyzet miatt nem terjesztik ki más területekre.

Feltettük azt a kérdést is, hogy miként hangolható össze az uniós szabályokkal, hogy a magyar építőipart hozná helyzetbe a kormány a rozsdaövezeti beruházásokkal, és számítanak-e emiatt brüsszeli csatákra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt, hogy az Európai Unió eddigi adóügyi gyakorlatára tekintettel voltak a szabályozás kialakításakor, és miután e területen nincs előzetes EU-s jóváhagyás, ezért csak erre volt szükség. "Azt remélem, hogy ebből »kivételesen« nem lesznek vitáink Brüsszellel" – tette hozzá.

Szeptemberre térképen lehetnek a helyek

A törvényjavaslat értelmében egyébként két típusú barnamezős akcióterület jöhet létre:

  • azonnali rozsdaövezeti akcióterületek (az építkezések előtt nem szükséges hosszabb előkészítés)
  • közép- és hosszútávú akcióterületek (alaposabb, akár több éves előkészítést igénylő zónák)

A kormány arra kér felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározhassa a fejleszthető baranemezős területeket. Ezek megtisztításának előzetes munkatervét Gulyás Gergely kapta feladatba a kormányfőtől.

A Portfolio Lakás Klub nevű konferencián Fürjes Balázs elmondta: már a jövő héten megkeresik a fővárosi kerületek és a vidéki városok polgármestereit, hogy jelöljék ki településük beépíthető rozsdaövezeteit. A fővárosban ez 3000 hektárnyi területet jelent – olyan helyeket, amelyeken régen, amikor még a város határán voltak, ipari tevékenység folyt, mostanra azonban Budapest növekedésével a belváros és a külső területek közti átmeneti zónává váltak.

Kiderült az is, hogy a kormány június végén, július elején dönthet a törvényjavaslatról, és remélhetőleg szeptemberben megjelenhet az első kormányrendelet, amelyben nemcsak a fővárosban, hanem máshol is kijelölik a rozsdaövezeti akcióterületeket, vagyis térképre kerülhetnek a helyek, ahol kedvezményesen lehet fejleszteni, vásárolni, majd bérelni.

Ezután később is lesznek kormányrendeletek újabb akciótervek kijelöléséről.

Bérleti díjak

Az államtitkár szerint az az alapvető cél, hogy minél egyszerűbben lehesen a bérlakáspiacot is elindítani.

Az ősszel derülhet ki, hogy a piacra bízzák, vagy meghatározzák a bérleti és a saját tulajdonú lakások arányát egyes projektekben.

Vizsgálják azokat a lehetőségeket, tette hozzá Fürjes Balázs, hogy milyen mértékben lehet korlátozásokat bevezetni, hogy ne a befektetési célú, külföldi vásárlókhoz kerüljenek ezek a lakások, hanem egyes korcsoport, vagy jövedelmi helyzetű réteg részére legyenek elérhetőek a rozsdaövezeti új lakások.

Fontos fejlesztési területek

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a rendezvényen elmondta, Budapesten az "azonnali fejlesztési terület" kategóriába olyan fejlesztések tartozhatnak amelyek már most is elindultak. Hosszú távon pedig ott vannak az egykori már használaton kívüli pályaudavarterületek, vasutak, amelyek beékelődnek a jól élhető, kellemes területek közé.

Fürjes Balázs pedig arról beszélt, hogy a közép és hosszú távú akcióterületek esetében, ahol most még nem építhető a terület a tulajdoni viszonyok, a kártalanítás miatt, még el kell készíteni akár EU-s forrásbevonással a tervezetet, majd ki kell dolgozni, hogy miután a telekelőkészületi munkák megtörténtek, milyen módon tudják versenyeztetni, pályáztatni ezt a fejlesztőkkel.

A konferencián Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy elindult a jegybank Növekedési hitelprogramjának legújabb konstrukciója, az Nhp hajrá, amellyel lakásépítés, akár bérházépítés is finanszírozható; a konstrukció keretei rendkívül rugalmasak, a hitelprogram nagyobb lakásprojekt esetén is igénybe vehető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a Magyar Megújuló Energia Szövetség, a GKI és az Alteo szakemberei egyaránt dinamikus növekedést várnak a hazai energiatároló-piacon, ugyanakkor a beruházások megtérülése és finanszírozhatósága továbbra is komoly kihívás. A szakértők szerint nem feltétlenül nagy támogatási rendszerekre van szükség, inkább a piacot kell hagyni, hogy szervesen fejlődjön. A bankszektor számára az arbitrázsra épülő bevételi modell bizonytalansága jelenti az egyik legnagyobb problémát, ezért a stabil, garantált bevételi keretek kialakítása kulcskérdés. Az iparági szereplők hangsúlyozzák a tudatos kapacitásbővítés és a hosszú távú energetikai vízió fontosságát is. Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×