Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a fogyatékkal élők világnapja ünnepi rendezvényén a budapesti Városházán 2019. december 3-án. Az eseményen aláírták a fogyatékosügy önkormányzati támogatásáról szóló szándéknyilatkozatot, amelyhez tizennégy, az érintetteket képviselő civil szervezet csatlakozott.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Lánchíd felújítása: keresik a megoldásokat

A 3-as metró rekonstrukciója és a pesti fonódó villamosberuházás nem csúszik – ismertette a főpolgármester.

Járvány nincs, járványveszély van Budapesten – hangsúlyozta Karácsony Gergely az ATV Start című műsorában. A főpolgármester azt mondta: az országos szűrés szerint lakossági szinten alig van jelen a vírus, Budapesten pedig napok óta csökken a fertőzöttek száma. Hozzátette,

reméli, hogy pünkösdkor már lehet strandolni, egyelőre azonban csak kültéri szolgáltatásokat lehet igénybe venni.

„Miközben nyitunk, csomó mindent zárunk is. Például a játszóterek egy fontos terület, ahol nyitunk, de a felnőttektől azt fogjuk kérni, illetve a rendelet ezt írja elő, hogy viseljenek maszkot” – fogalmazott a főpolgármester.

Arra a felvetésre, hogy a Pesti úti idősek otthonában indít-e vizsgálatot a főváros, Karácsony Gergely úgy reagált:

már annyi vizsgálat folyik, hogy „ha egy szög nincs rendesen bekalapálva, azt is megírja a kormánysajtó”.

„Nagyjából a mi kérésünk után egy hónappal az országos tisztifőorvos kötelezővé tette, hogy csak negatív koronavírus-tesztes beteget lehet visszahozni az idősotthonokba. Mi ezt március elején kértük, amikor már tombolt a járvány a kórházakban, amikor a kormányhivatal kiadott egy állásfoglalást, amely alapján a kórházak eljártak, gyakorlatilag le lettek tiltva erről, mondván ez felesleges pénzkidobás – fogalmazott Budapest első embere, aki szerint, ha nem „politikai közhely puffogtatás”, hanem valódi rendszerszinten akarunk érdemi felelősséget megállapítani, akkor az szerinte az abban keresendő, hogy „Magyarországon, ebben a járványban a kórházakban több ember kapta el a betegséget, mint ahány meggyógyult”.

A Biodóm ügyében azonban biztosan lesz felelősségre vonás – tette hozzá a főpolgármester. Karácsony Gergely szerint folyik a vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy 20 milliárd forint hiányzik a beruházás költségvetéséből.

A városvezető arról is beszélt, hogy a Lánchíd felújítását elhalasztják, már keresik azokat a műszaki megoldásokat, amelyek révén a híd úgy tud megújulni, hogy azt a főváros ki is tudja fizetni.

A tömegközlekedési beruházások azonban nem csúsznak

– hangsúlyozta.

„Ami nagy és fontos beruházás, az a 3-as metró felújítása, semmi jogi eszköz nincs, hogy elhalasztásra kerüljön, így is már három évet csúszott. És ehhez kapcsolódóan muszáj megtörténnie a pesti fonódó hálózat első lépésnek, ami gyakorlatilag a Haller utcában egy villamosszakasz megépítését jelenti” – magyarázta Karácsony Gergely.

A főváros 63 milliárdot zárolt szeptember végéig olyan beruházásokból, amik idén már biztosan nem tudnak elindulni. Karácsony Gergely szerint azonban mindent nem lehet elhalasztani, hiszen az tovább fékezné a gazdaságot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×