Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Levett vér a kormánytisztviselők számára rendezett véradáson az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) 2017. június 12-én.
Nyitókép: MTI/oós Lajos

Aki külföldön járt, 30 napig nem adhat vért

A véradók és a vért kapó betegek védelmében korlátozásokat vezet be az Országos Vérellátó Szolgálat. Mindenki mást arra kérnek, segítsék a betegellást, és vegyenek részt a véradásokon.

Harminc napra kizárja a véradásból az Országos Vérellátó Szolgálat azokat, akik február 5. után külföldön jártak. A tilalom a külföldi útra indulás időpontjától kezdődik - hívta fel a véradók figyelmét a szervezet.

Azok a véradók, akik az elmúlt 30 napban külföldön jártak nem léphetnek be a véradás területére sem.

Amennyiben a külföldi út után 30 nappal sem jelentkeznek tünetek, vagy fertőzésre utaló panaszok, ismét várják az önkéntes véradókat.

Mint közleményükben írják, az egészségügyi intézmények vérkészítményekkel való ellátása folyamatos feladatuk, vérkészítmények nélkül sok esetben a gyógyítás kivitelezhetetlen, ezért

kérnek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát és a fenti korlátozással nem érintetett, hogy a következő időszakban vegyen részt véradáson.

A pontos címekről és időpontokról a vérellátó weboldalán tájékozódhatnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×