Az ősz folyamán várhatóan elkészül a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó akcióterv.
A mesterséges intelligencia által dominált előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától. Ennek feltétele egy szabályozási környezet kialakítása, amihez tisztázni kell az adat és adatbázisok jogi fogalmait, kezelését és vagyonelemként való értelmezhetőségét mind a közszféra, mind a magánszféra számára – mondta a Magyar Hírlapnak Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az ősz folyamán várhatóan elkészül a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó akcióterv, az intézkedéscsomag pedig az idei év végére vagy jövő év elejére tervezett MI-országstratégia gerincét alkotja, és több fontos elemet tartalmaz. Ezekről elmondta:
szükség lesz egy olyan keretrendszerre, amelynek segítségével szabályozott és gördülékeny módon tudnak együttműködni a piaci szereplők a kutatóintézetektől az üzleti szférán át az egyetemekig, illetve az állami szektorig.
A társadalmi érzékenyítésre szintén nagy hangsúlyt fektetnek, valamint készítenek egy MI-térképet is, amelyen beazonosítják a területen tevékenykedő szereplőket.
Jakab Roland felidézte, hogy több európai uniós tagországban - köztük Németországban és Franciaországban - már készült MI-stratégia, ugyanakkor számos tagállamban még nyoma sincs ilyen dokumentumnak.
KezdőlapBelföldA célvonal előtt a magyar MI-stratégia gerince
Még bő 50 napig szerezhetnek indulási jogot az úszók a párizsi olimpiára. Sós Csaba szövetségi kapitány több számban is nagy csatát vár a lehetséges magyar indulók között, ugyanis számonként és nemzetenként legfeljebb ketten indulhatnak az olimpián. Arról is beszélt, hogy a 15 éves Jackl Vivien nemzetközi szintű klasszis lesz a következő időszakban.
Kijev nyugati szövetségesei eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják
Donald Trump, ha újra elnök lesz, a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe - számolt be a Telegraph.