A diákok nagy része a tanulást nyűgnek tekinti, nehezen élik meg, hogy az iskola kötelező – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nényei Pál író, irodalomtanár. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium oktatója szerint a diákoknak sokszor nincs szükségük a továbbtanulásra, mert a cégek betanítják őket.

"A hagyományos struktúra omladozik-bomladozik, ez egyértelmű. Egyetemi és középiskolai szinten is.

Nekem egészen szürreális élményeim vannak középiskolában, amikor a diákjaim magyaróra közben céget irányítanak, konkrétan ott intézik az ügyeket, mert már céget alapítottak, aminek megrendelői köre van. Ez jel.

Annak a jele, hogy átalakulóban van az iskola, és szerintem nem úgy, hogy a jelen formája megreformálható. Gyökerestül kell megváltoznia, mert a struktúra már inkább akarályoz."

Nényei Pál szerint nem igaz, hogy a bölcsész végzettségnek nincsen rangja, valójában ez a munkaerőpiacon is értékes diploma.

"A munkaerőpiac visszajelzései szerint is azért a világ afelé tart, hogy

a kreatív elmékre nagyobb szükség lesz, mint az automatákra, mert utóbbiak szerepét a gépek hamarosan átveszik.

A bölcsészvégzettségűeknek már most elég jó ázsiója van, szerintem az egekig fog szállni hamarosan. Egy magyar irodalom diploma pár év múlva nagyon komoly értéket fog képviselni, persze csak akkor, ha az illető kreatív is."

Az irodalom visszavág című könyvek írója Aréna című műsorunkban azt is mondta, hogy a magyar órán tankönyvekre nincsen szükség, elég egy jó szöveggyűjtemény.

"A tankönyv mint műfaj a legmélyebb válságában van jelenleg, és nem is tudom, ki fog-e mászni belőle az internet korában.

Nem azt mondom, hogy ami válságban van, arra nincsen szükség, de jelenleg nagyon nem találja a helyét az irodalomtankönyv. A diákság is csak kényszerből olvassa."

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára úgy véli: egy jó irodalomórához elég a tanár, a diákok és a mű. Úgy fogalmazott: fontos, hogy

a tanóra a diákok számára kicsit színházi élmény legyen.

Nényei Pál azt is mondta, a kortárs író mint kategória felesleges, ugyanis a jó irodalom minden esetben kortárs. Ugyanis "az olvasás a kortárs tevékenység. Az írás az egy nagyon furcsa dolog: megtörténik és kész. Elszakad az írótól a mű, és onnantól kezdve az olvasóval kell kapcsolatba kerülnie, aki pedig a kortársak kortársa."

A kortárs irodalmat ráadásul nem is egyszerűbb olvasni, mint a klasszikus műveket – hangsúlyozta a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium oktatója.

"Közkeletű tévedés, hogy ami kortárs, azt mindenki érti, ami pedig régi, azt nem érti senki. Ez egyáltalán nem így van. Esterházy Péter esetében például az idézet olyan dominánssá válik a műveiben, ami egy egyszerű olvasó számára - és most csúnyát mondok - szinte olvashatlanná tesz sok Esterházy-művet. A posztmodern irodalom egyáltalán nem közönségbarát, Balassi sokkal könnyebb."

Nényei Pál szerint minden mű megértéséhez szükség van arra, hogy az olvasó megtalálja a kulcsot.

"Az is közkeletű tévedés, hogy ha elkezdek valamit olvasni, és tetszik, akkor az jó, ha nem, félre lehet dobni. Ha egy mű bizonyított és jó mű, akkor meg kell hozzá keresni azt az olvasási stratégiát, amivel kibontható. Ez időigényes munka, de aki már gyakorlatot szerzett, annak már egy új szerző sem okoz problémát.

Ha egy Dante-olvasót és egy Biblia-olvasót összeeresztünk mondjuk egy Don Quijote-olvasóval, ebből a háromból már összejön egy Ottlik Géza-olvasó séma.

Az irodalomi művek értelmezéséhez nem a szerző életrajza a fontos, hanem az írás olvasóhoz való viszonya. A legjobb versek esetében az életút ismerete inkább zavaró – fogalmazott Nényei Pál az InfoRádió Aréna című műsorában.

Alább a teljes beszélgetést megtekintheti, meghallgathatja!