eur:
397.74
usd:
364.19
bux:
89265.59
2025. március 17. hétfő Gertrúd, Patrik
Nyitókép: KKJM

Régészeti kincsekre bukkantak Kunszentmiklós határában

A lelet jelentősége már a négy évvel ezelőtti mentő feltárás során is sejthető volt.

Egy középső bronzkori központ, valamint szarmata, avar és Árpád-kori házak részleteit is sikerült feltárniuk a régészeknek Kunszentmiklós határában - közölte Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke 2014 óta ismert régészeti lelőhely. A négy évvel ezelőtti mentő feltárás ugyan csak egy kis területet érintett, de a régészeti emlékek jelentősége már akkor sejthető volt. A korábbi kutatások során a középső bronzkorra tehető, az úgynevezett Vatya kultúra egy településrészletére leltek.

A mostani, mintegy 10 ezer négyzetméter nagyságú területen, Kunszentmiklós határában november óta dolgoznak a szakemberek.

A feltárt területen egy 3500 éves középső bronzkori, a Vatya kultúra időszakából származó központ részletét, több mint ezer régészeti objektumot sikerült feltárniuk a szakembereknek.

A terület leletanyagban kiemelkedően gazdag.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai sok gabonatároló vermet találtak, emellett cölöpszerkezetű épületeket is sikerült megfigyelniük. A leletek jelentős gabonatermelésre és annak évről évre való elraktározására, valamint egy jól tagolt település nyomaira utalnak.

A bronzkori település leletanyagából kiemelendő

  • egy arany ruhadísz mellett sok csonteszköz,
  • a kerámiák közül a finoman megmunkált bögrék,
  • a feltehetőleg a Dunántúlról származó mészbetétes edények, valamint
  • nagy valószínűséggel a Maros vidékéről oda került - díszítésében stilizált házat, madarakat és emberalakokat ábrázoló - edény.

A megtalált kerámiatöredékekből arra is lehet következtetni, hogy a helyi fazekasok igyekeztek nagyon pontosan és hűen lemásolni, újraalkotni az oda került edényeket. A lelőhely kulturális sokszínűsége, a leletanyag gazdagsága mind arra utal, hogy

egy központi szerepet betöltő, kiemelkedő jelentőségű település nyomaira bukkantak

- fogalmazott Kovacsóczy Bernadett.

A korabeli távolsági kereskedelem bizonyítékaként egy obszidián penge is előkerült, amelyhez hasonló legközelebb a Tokaji-hegységben ismert. A sok csont- és agancstárggyal művelhették a földet, az állati maradványok alapján pedig jól kirajzolódnak az egykori állattartás jelei is.

Emberi maradványok

A település temetője még nem került elő, de a régészek már több emberi maradványra is bukkantak. A novemberben előkerült csontok elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg nem eltemették, hanem egyszerűen csak gödörbe lökték a halottat. A két legutóbbi, a napokban feltárt emberi maradvány arra utal, hogy a két halottat egy-egy, már nem használt gabonatároló verembe temették el. Mindkettő mellé edényeket is tettek, egy nagyobb tálat benne egy kisebb bögrével, valamint több kisebb kerámia edényt szépen elrendezve. Az egyik holttest fölött két kutya tetemét is megtalálták. A sírok a település korai időszakára tehetők, nagyjából Kr. e. 2000 és 1700 közé.

További helyszínek is lehetnek

A régész beszámolt arról is, hogy a későbbi időszakokból származó emlékek is előkerültek. Kovacsóczy Bernadett egy földbe mélyített szarmata házról elmondta: a jelentőségét az adja, hogy a közelben nem volt ismeretük szarmata lelőhelyről, az avar kori ház pedig annak bizonyítéka, hogy a közeli Kunbábonyban feltárt kagáni sír mellett a környéken további, eddig ismeretlen helyszíneken is számolni kell az avarok jelenlétével. Az Árpád-kori házakban jól megfigyelhető a kemence, az építmény cölöpszerkezete alapján pedig a tető formája is rekonstruálható. A leletek közül érdemes kiemelni egy korabeli cserépbográcsot is, ami ugyan törött, de csaknem minden darabja előkerült, így teljesen restaurálható - mondta a szakember.

A hátralevő több száz négyzetméternyi terület feltárását követően a régészeti leletek a Kecskeméti Katona József Múzeumba kerülnek, ahol megkezdődik a restaurálásuk.

A Vatya kultúra Kr. e. 2000 és 1500 között a Duna mentén, valamint a Duna-Tisza közén élő pásztorkodó és földművelő népességnek az elnevezése. A kultúrára jellemzőek az erődített földvárak és a hosszan használt úgynevezett településdombok. Egy hosszan használt módosabb település lehetett a kunszentmiklósi is, amely a korszakban központi funkciót tölthetett be. Az előkerült objektumok széleskörű közép-európai kapcsolatokkal rendelkező népességről, fejlett földművelésről és állattenyésztésről tanúskodnak.

Címlapról ajánljuk
Megújítja állandó kiállítását és itthon soha nem látott műtárgyakat mutat be a Nemzeti Múzeum

Megújítja állandó kiállítását és itthon soha nem látott műtárgyakat mutat be a Nemzeti Múzeum

Közelebb kell hozni az állandó kiállítás tárgyait a mai korhoz, és eljött az ideje némi újításnak is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Zsigmond Gábor arról is beszámolt, hogy jelenleg három nagy időszaki kiállítást készítenek elő, és a világ leghíresebb múzeumainak vezetőivel tárgyalnak közös együttműködésekről, Sanghajtól Jeruzsálemen át egészen az Egyesült Államokig.

Lecsap a fogyasztóvédelmi hatóság, keményen megbüntetik az indokolatlan áremeléseket

Azonnali ellenőrzéseket indít a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság annak érdekében, hogy a vásárlók tisztességes áron juthassanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez. Az árrést, a saját márkás termékek arányát és a mennyiségi előírásokat is vizsgálják. Eitmann Norbert, a hatóság sajtófőnöke az InfoRádióban elmondta azt is, mekkora bírságok járnak az egyes előírások megszegéséért.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.18. kedd, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×