eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Nézőpont: nagy az egyetértés Macronról a V4-országok lakosai körében

Romlik a francia köztársasági elnök megítélése a visegrádi országok közvéleményében a Nézőpont Intézet felmérése szerint: Emmanuel Macront már kevesebben kedvelik, mint amennyien rossz véleménnyel vannak róla.

Emmanuel Macron az elmúlt évben rendszeresen bírálta a visegrádi együttműködés országait, ez nyomot is hagyott a francia elnök imázsán - fogalmazott az InfoRádiónak a Nézőpont Intézet friss kutatását bemutatva Nagy Dániel vezető kutató.

"Ismertsége és elutasítottsága is nőtt, a róla jó véleménnyel lévők aránya azonban nem változott a V4-es országok lakosai körében"

- tette hozzá.

Az októberi telefonos adatfelvétel alapján készített kutatásból kiviláglik,

33 százaléknyian kedvelik Macront, és 38 százaléknyian vannak rossz véleménnyel róla - utóbbi adat 2017-ben még csak 22 százalékos volt.

Macron "ismeretlensége" egy év alatt egyébként 28-ról 18 százalékra csökkent egy év alatt Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.

Az eredményekből Nagy számára egyértelmű, hogy mindaz, aki mostanában ismerte meg Macront és tevékenységét, rossz véleménye van a liberális francia közjogi méltóságról.

Nemzetekre bontva is megvannak az eredmények: Nagy Dániel beszámolója szerint nincs nagy különbség a V4-államok adatai között.

"Minden egyes országban nőtt a francia elnök ismertsége, ezzel együtt az elutasítottsága is. Csehországban 30-ról 46 százalékra, Lengyelországban 25-ről 32 százalékra, Szlovákiában pedig 16-ról 33 százalékra

nőtt a Macronról rossz véleménnyel bírók hányada" - húzta alá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×