eur:
389.11
usd:
357.46
bux:
73271.37
2024. július 22. hétfő Magdolna
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Nézőpont: nagy az egyetértés Macronról a V4-országok lakosai körében

Romlik a francia köztársasági elnök megítélése a visegrádi országok közvéleményében a Nézőpont Intézet felmérése szerint: Emmanuel Macront már kevesebben kedvelik, mint amennyien rossz véleménnyel vannak róla.

Emmanuel Macron az elmúlt évben rendszeresen bírálta a visegrádi együttműködés országait, ez nyomot is hagyott a francia elnök imázsán - fogalmazott az InfoRádiónak a Nézőpont Intézet friss kutatását bemutatva Nagy Dániel vezető kutató.

"Ismertsége és elutasítottsága is nőtt, a róla jó véleménnyel lévők aránya azonban nem változott a V4-es országok lakosai körében"

- tette hozzá.

Az októberi telefonos adatfelvétel alapján készített kutatásból kiviláglik,

33 százaléknyian kedvelik Macront, és 38 százaléknyian vannak rossz véleménnyel róla - utóbbi adat 2017-ben még csak 22 százalékos volt.

Macron "ismeretlensége" egy év alatt egyébként 28-ról 18 százalékra csökkent egy év alatt Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.

Az eredményekből Nagy számára egyértelmű, hogy mindaz, aki mostanában ismerte meg Macront és tevékenységét, rossz véleménye van a liberális francia közjogi méltóságról.

Nemzetekre bontva is megvannak az eredmények: Nagy Dániel beszámolója szerint nincs nagy különbség a V4-államok adatai között.

"Minden egyes országban nőtt a francia elnök ismertsége, ezzel együtt az elutasítottsága is. Csehországban 30-ról 46 százalékra, Lengyelországban 25-ről 32 százalékra, Szlovákiában pedig 16-ról 33 százalékra

nőtt a Macronról rossz véleménnyel bírók hányada" - húzta alá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Joe Biden magától nem lépett volna vissza, személyes okok miatt is ragaszkodhatott a hatalomhoz

Szakértő: Joe Biden magától nem lépett volna vissza, személyes okok miatt is ragaszkodhatott a hatalomhoz

A Demokrata Párton belül továbbra is nagy befolyással rendelkező Barack Obama támogatásának elvesztése miatt kényszerülhetett visszalépésre a jelenlegi amerikai elnök – mondta az InfoRádióban Farkas-Bede Katalin. A Budapesti Corvinus Egyetem docense arról is beszélt, valószínűleg Kamala Harris lesz a demokraták új elnökjelöltje, de ha meg is kapja a bizalmat, nincs túl sok esélye Donald Trumppal szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ukrajna, Izrael, bevándorlás – Mit gondol Kamala Harris a világ legégetőbb kérdéseiről?

Ukrajna, Izrael, bevándorlás – Mit gondol Kamala Harris a világ legégetőbb kérdéseiről?

Bár még nincs végleges döntés azzal kapcsolatosan, hogy Kamala Harris lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje Joe Biden tegnapi visszalépése után, minden jel arra mutat, hogy ő most a legesélyesebb a posztra. Így tehát megvan az esélye annak, hogy ha legyőzi Donald Trumpot 2024 novemberében, Kamala Harris lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az új elnöknek kül- és belpolitikában is komoly krízisekkel kell szembenéznie: ilyen az ukrajnai háború, a gázai háború, a bevándorlás vagy éppen a fegyvertartás kérdése. Összeszedtük, mit gondol Harris ezekről a fontos témákról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×