Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Angela Merkel német kancellár (b) és Emmanuel Macron francia elnök az általuk felavatott új emléktáblánál az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínén, a Párizstól északra levő compiegne-i erdőben 2018. november 10-én, az egyezmény aláírásának századik évfordulója előtti napon. 1945 óta először emlékezett meg közösen német kancellár és francia államfő az egyezmény évfordulójáról a megkötése helyszínén.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

1945 óta nem tett ilyet német kancellár és francia elnök

Angela Merkel és Emmanuel Macron  a 18 millió áldozatot követelő első világháborút lezáró compiegne-i fegyverszüneti egyezmény századik évfordulóján együtt avatott emléktáblát.

Először emlékezett meg 1945 óta német kancellár a francia elnökkel együtt az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínén, a Párizstól északra található compiegne-i erdőben.

A 18 millió áldozatot követelő első világháborút lezáró compiegne-i fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én egy vasúti étkezőkocsiban írták alá az antanthatalmak és a Német Birodalom képviselői. Az egyezmény aláírásával a felek beszüntették a harci cselekményeket a nyugati fronton.

A második világháborúban Adolf Hitler propagandacélokból ugyanezen a helyszínen íratta alá Franciaországgal a fegyverszünetet 1940. június 22-én. A vagon 1945-ben megsemmisült, 1962-ben múzeum nyílt a helyén, ahol évente 70 ezer látogatót fogadnak. A compiegne-i emlékhelyen 1945 óta először emlékezett német kancellár a francia elnökkel együtt.

"Compiegne mostanig a reváns helyszíne volt, mostantól a megbékélés szimbóluma"

- jelezte a francia elnöki hivatal, amely a kéz a kézben emlékező Francois Mitterrand néhai francia elnökről és Helmut Kohl néhai német kancellárról 1984. szeptember 22-én Verdunnél, a douaumonti emlékhelynél készült felvétel folytatásaként tervezte el a centenáriumi koszorúzást.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínéül szolgáló vasúti kocsi másolatában, a Párizstól északra levő compiegne-i erdőben 2018. november 10-én, az egyezmény aláírásának századik évfordulója előtti napon. 1945 óta először emlékezett meg közösen német kancellár és francia államfő az egyezmény évfordulójáról a megkötése helyszínén.
MTI/EPA/Philippe Wojazer
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínéül szolgáló vasúti kocsi másolatában, a Párizstól északra levő compiegne-i erdőben 2018. november 10-én, az egyezmény aláírásának századik évfordulója előtti napon. 1945 óta először emlékezett meg közösen német kancellár és francia államfő az egyezmény évfordulójáról a megkötése helyszínén. MTI/EPA/Philippe Wojazer

Az egyszerű és beszédektől mentes ünnepségen Angela Merkel és Emmanuel Macron az emlékmű aljánál új emléktáblát avatott fel, amelyen az olvasható, hogy

"megerősítették a francia-német megbékélést Európa és a béke szolgálatában".

A két ország és az Európai Unió himnuszának, Beethoven Örömódájának felcsendülése után a két ország vezetője megkoszorúzta az emlékhelyet, majd a vagonmúzeumban aláírták az emlékkönyvet. A korábbi emléktáblán azt szerepelt, hogy 1918 november 11-én

"itt győzték le a szabad nemzetek a német birodalom bűnös gőgjét".

A helyszínen megjelent iskolások előtt Emmanuel Macron kijelentette: "Európában 73 éve béke van, ez precedens nélküli". A francia elnök azt kérte az iskolásoktól, hogy "soha ne engedjenek a megosztás kísértésének". "A francia és a német fiatalságnak továbbra is együtt kell közös projekteken dolgoznia, a jövőt együtt építenie" - tette hozzá.

A multilaterális világrend megőrzésének szentelt centenáriumi megemlékezés egyik legfőbb eseménye vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás lesz csaknem száz ország delegációja, köztük 72 állam és- és kormányfő részvételével, amelyet követően Angela Merkel, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvényt.

Szombat este az Orsay Múzeumban Emmanuel és Brigitte Macron díszvacsorát ad a centenáriumra Párizsba érkező állam- és kormányfők tiszteletére.

A centenáriumi meghívásnak valamennyi győztes ország vezetője eleget tesz, köztük Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, de az 1918-ban legyőzöttek közül is többen, valamint több afrikai és közel-keleti ország és a nemzetközi szervezetek is képviseltetik magukat Párizsban.

Címlapról ajánljuk
Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

A szokásos aránynál jóval többen nem tudnak véleményt mondani az ügyészség körüli vitáról. A magyarok relatív többsége egyetért azzal, hogy a Tisza frakciója elveti Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésznek jelölését, de eközben támogatják a miniszterelnök mentelmi jogának kikérését. Ez derül ki az Europion friss közvélemény-kutatásából. A részletekről Bojár Ábel, a társaság kutatási igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
„Az emberiség életével játszanak" – Egyre erősödik a folyamat, amitől az AI-kutatók a leginkább félnek

„Az emberiség életével játszanak" – Egyre erősödik a folyamat, amitől az AI-kutatók a leginkább félnek

A vezető mesterséges intelligencia-vállalatok – az Anthropic, az OpenAI és a Google DeepMind – egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy AI-rendszereik már jelentős szerepet játszanak a következő AI-generáció fejlesztésében. Az Anthropic szerint kódbázisuk több mint 80 százalékát már a Claude írja, és a kutatási munka egyre nagyobb hányadát végzik önállóan AI-ügynökök. A rekurzív önfejlesztésnek (recursive self-improvement) nevezett mechanizmus miatt az iparág több prominens szereplője – köztük az Anthropic vezérigazgatója és az OpenAI kutatási vezetője – a fejlesztések lassítását sürgeti, mivel szerintük az ellenőrzési és biztonsági képességek nem tartanak lépést a gyorsuló fejlődéssel. A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a látványos számok mögött egyelőre inkább gyorsabb kódolás áll, mint valódi autonóm önfejlesztés, és a nyílt végű kutatási feladatokban az AI-ügynökök még jelentősen alulteljesítenek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×