Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Angela Merkel német kancellár (b) és Emmanuel Macron francia elnök az általuk felavatott új emléktáblánál az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínén, a Párizstól északra levő compiegne-i erdőben 2018. november 10-én, az egyezmény aláírásának századik évfordulója előtti napon. 1945 óta először emlékezett meg közösen német kancellár és francia államfő az egyezmény évfordulójáról a megkötése helyszínén.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

1945 óta nem tett ilyet német kancellár és francia elnök

Angela Merkel és Emmanuel Macron  a 18 millió áldozatot követelő első világháborút lezáró compiegne-i fegyverszüneti egyezmény századik évfordulóján együtt avatott emléktáblát.

Először emlékezett meg 1945 óta német kancellár a francia elnökkel együtt az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínén, a Párizstól északra található compiegne-i erdőben.

A 18 millió áldozatot követelő első világháborút lezáró compiegne-i fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én egy vasúti étkezőkocsiban írták alá az antanthatalmak és a Német Birodalom képviselői. Az egyezmény aláírásával a felek beszüntették a harci cselekményeket a nyugati fronton.

A második világháborúban Adolf Hitler propagandacélokból ugyanezen a helyszínen íratta alá Franciaországgal a fegyverszünetet 1940. június 22-én. A vagon 1945-ben megsemmisült, 1962-ben múzeum nyílt a helyén, ahol évente 70 ezer látogatót fogadnak. A compiegne-i emlékhelyen 1945 óta először emlékezett német kancellár a francia elnökkel együtt.

"Compiegne mostanig a reváns helyszíne volt, mostantól a megbékélés szimbóluma"

- jelezte a francia elnöki hivatal, amely a kéz a kézben emlékező Francois Mitterrand néhai francia elnökről és Helmut Kohl néhai német kancellárról 1984. szeptember 22-én Verdunnél, a douaumonti emlékhelynél készült felvétel folytatásaként tervezte el a centenáriumi koszorúzást.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínéül szolgáló vasúti kocsi másolatában, a Párizstól északra levő compiegne-i erdőben 2018. november 10-én, az egyezmény aláírásának századik évfordulója előtti napon. 1945 óta először emlékezett meg közösen német kancellár és francia államfő az egyezmény évfordulójáról a megkötése helyszínén.
MTI/EPA/Philippe Wojazer
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény helyszínéül szolgáló vasúti kocsi másolatában, a Párizstól északra levő compiegne-i erdőben 2018. november 10-én, az egyezmény aláírásának századik évfordulója előtti napon. 1945 óta először emlékezett meg közösen német kancellár és francia államfő az egyezmény évfordulójáról a megkötése helyszínén. MTI/EPA/Philippe Wojazer

Az egyszerű és beszédektől mentes ünnepségen Angela Merkel és Emmanuel Macron az emlékmű aljánál új emléktáblát avatott fel, amelyen az olvasható, hogy

"megerősítették a francia-német megbékélést Európa és a béke szolgálatában".

A két ország és az Európai Unió himnuszának, Beethoven Örömódájának felcsendülése után a két ország vezetője megkoszorúzta az emlékhelyet, majd a vagonmúzeumban aláírták az emlékkönyvet. A korábbi emléktáblán azt szerepelt, hogy 1918 november 11-én

"itt győzték le a szabad nemzetek a német birodalom bűnös gőgjét".

A helyszínen megjelent iskolások előtt Emmanuel Macron kijelentette: "Európában 73 éve béke van, ez precedens nélküli". A francia elnök azt kérte az iskolásoktól, hogy "soha ne engedjenek a megosztás kísértésének". "A francia és a német fiatalságnak továbbra is együtt kell közös projekteken dolgoznia, a jövőt együtt építenie" - tette hozzá.

A multilaterális világrend megőrzésének szentelt centenáriumi megemlékezés egyik legfőbb eseménye vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás lesz csaknem száz ország delegációja, köztük 72 állam és- és kormányfő részvételével, amelyet követően Angela Merkel, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvényt.

Szombat este az Orsay Múzeumban Emmanuel és Brigitte Macron díszvacsorát ad a centenáriumra Párizsba érkező állam- és kormányfők tiszteletére.

A centenáriumi meghívásnak valamennyi győztes ország vezetője eleget tesz, köztük Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, de az 1918-ban legyőzöttek közül is többen, valamint több afrikai és közel-keleti ország és a nemzetközi szervezetek is képviseltetik magukat Párizsban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×