„Nincs vesztegetni való időnk. A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációnak ne vad pusztaságként adjuk tovább” – idézte Ferenc pápa szavait felszólalása elején Áder János köztársasági elnök a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáján, amely, mint mondta, nemzedékeken átívelő kérdéseket érint.

„Nincs jobb vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás.

Ha van olyan kérdés, amelyben közös – ne féljünk a szótól – nemzeti álláspontot kell kialakítani, akkor a most vitára bocsátott kérdés biztosan az” - fejtette ki.

Az államfő a veszélyeket nem csak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette. Hangsúlyozta azt is, hogy az emberi tevékenység következtében hússzor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor. Kijelentette: ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik.

„Ezért aztán egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan mentsük meg a bolygót.

De a helyes kérdés megítélésem szerint így hangzik: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt?”

- tette fel a kérdést.

A politikus rámutatott, hogy a párizsi klímamegállapodás is e veszélyre próbált reagálni, ám azóta nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, de még jelentősen nőtt is, sőt, Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására.

Kiemelte: ehhez folytatni kell a naperőmű-kapacitások bővítését. Ha jórészt széndioxid-mentessé akarjuk tenni energia-termelésünket, márpedig ez elemi feltétel, hiszen a károsanyag-kibocsátás kétharmada ehhez a szektorhoz kötődik, akkor ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem – tette hozzá.

Az államfő reális célnak nevezte a környezet megóvását a gazdaság növekedése, az ipar modernizációja és javuló életminőség elérése mellett, ehhez azonban szemléletváltást szorgalmazott. Hatékonyságnövelést sürgetett, például államilag támogatott háztartásieszköz-cserével, emellett a közösségi közlekedés elektromossá tételét és a hulladék hatékonyabb hasznosítását is felvetette.