Infostart.hu
eur:
390.55
usd:
337.86
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Századvég: a többség nem ért egyet a Sargentini-jelentés elfogadásával

Az emberek több mint 80 százaléka hallott a Sargentini-jelentésről – derült ki a Századvég Alapítvány kutatásából.

Szeptember 12-én az Európai Parlament elfogadta a Judith Sargentini által beterjesztett, magyarországi jogállamiságról szóló jelentést.A döntés óta mind Európában, mind Magyarországon heves vita folyik a jelentésben megfogalmazott vádak jogosságáról és a szavazás jogi érvényességéről.

A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a magyarok 82 százaléka hallott a jelentésről. Az ügyet ismerők többsége (57 százalék) nem ért egyet a Sargentini-jelentés elfogadásával, míg 32 százalék inkább egyetért vele, további 11 százalék nem tudott dönteni a kérdésben, illetve nem válaszolt.

Ha a különböző politikai irányultságú megkérdezettek válaszait összehasonlítva látható, hogy a baloldaliak körében vannak többségben a jelentést támogatók (61 százalék támogatja, 30 százalék ellenzi); mind a magukat középre helyezők (40 százalék támogatja, 50 százalék ellenzi), mind a jobboldaliak körében inkább negatív a döntés fogadtatása (10 százalék támogatja, 84 százalék ellenzi).

A kutatásból az is kiderült, hogy a többség (55 százalék) szerint a Sargentini-jelentés legfőképp migrációs politikája miatt kritizálja Magyarországot, míg 39 százalék szerint elsősorban inkább azért, mert baj van a demokráciával és az emberi jogokkal.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×