Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója interjút ad a Magyar Távirati Irodának Budapesten 2015. december 14-én.
Nyitókép: Marjai János

Havas Ágnes: a nézők szeretnének hőstörténeteket is látni

Történelmi filmek forgatókönyveit várja a Magyar Nemzeti Filmalap – mondta Havas Ágnes vezérigazgató az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt is elárulta, hány új magyar filmet mutatnak be ősszel a mozik.

A magyar nézőket a vígjátékok után a történelmi filmek érdeklik leginkább – mondta a vezérigazgató a műsorban. „Mi arra buzdítjuk a producereket, írókat, forgatókönyvírókat, rendezőket, hogy minél több történelmi témát hozzanak be” – fogalmazott a szakember.

Havas Ágnes hangsúlyozta: büszkék a Saul fia, az 1945, az Anyám és más futóbolondok a családból és a Hajnali láz című filmekre, melyek a 20. századba nyújtanak betekintést.

„A nézők szeretnének hőstörténeteket is látni”

éppen ezért a Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyvpályázatot ír ki történelmi filmekre. „Minden, amire büszkének lehet lenni, minden, ahol feltűnt egy hősi tett, minden, ahol volt valami olyan konfliktus, ami egy drámát eredményezett” – sorolta az esélyes ötleteket a szervezet vezérigazgatója.

Havas Ágnes hozzátette, hogy a mozik tizennégy új magyar filmet mutatnak be ősszel. Tavaly több mint 1,3 millió magyar néző váltott jegyet hazai filmekre, idén lassan 600 ezernél jár ez a szám, így a vezérigazgató abban bízik, hogy év végére ismét meghaladja majd az 1 milliót a magyar mozi iránt érdeklődők száma. A statisztikák szerint a magyar nézők egyre szívesebben ülnek be magyar filmekre - mondta Havas Ágnes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×