A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 18. és 23. között, 995 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a választás után kialakult politikai helyzetet.

A megkérdezettek kicsivel kevesebb mint a fele (46 százalék) elégedett az április 8-i választások eredményével, míg felük (50 százalék) elégedetlen azzal. Természetesen a Fidesz szavazók közül szinten mindenki elégedett (96 százalék), az ellenzéki szavazók hasonló arányban elégedetlenek. A bizonytalanok körében többségben vannak az elégedetlenek (57 százalék, 35 ellenében). Minél magasabb az iskolai végzettsége egy megkérdezettnek, annál elégedetlenebb, és hasonló trendeket figyelhetünk meg akkor is, ha településnagyság szerint vizsgáljuk a válaszadókat.

A megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, ez sokkal magasabb, mint a tényleges 70 százalék, vagy az utolsó mérésen mért 74 százalék.
Mindazonáltal, az eredmények ismeretében, azok akik úgy válaszoltak, hogy nem szavaztak, tízből négyen (39 százalék) ma máshogy döntenének, és elmentek volna szavazni.

Azok pedig akik úgy válaszoltak, hogy elmentek szavazni, tízből kilenc fő (87 százalék) nem változtatna a szavazatán az eredmények ismeretében. Legmagasabb arányban az MSZP és a Fidesz szavazók tartanak ki szavazatuk mellet (95 és 93 százalék), legkevésbé a DK, és az egyéb ellenzéki pártok szavazói (81 és 83 százalék). Leginkább az LMP szavazói elégedetlenek a saját leadott szavazatukkal, és tízből majd’ ketten (16 százalék) máshogy adná azt le.

A Fideszre leginkább azért szavaztak a választók, mert úgy gondolják, hogy a párt megoldja a menekültproblémát (28 százalék), mert jobban él (22 százalék), vagy mert mindig is a Fideszre szavazott (16 százalék). Lényegében ugyanennyien említették azt is, hogy Fidesz a legkisebb rossz (14 százalék), és egy kicsivel kevesebben, hogy valamiféle juttatás, kedvezmény miatt szavaztak a Fideszre (10 százalék).

Az eredménnyel elégedetlenek körében három fő ok körvonalazódott, ami miatt előállt ez a helyzet. A legtöbben azt említették, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni (20 százalék), lényegében ennyien mondták azt is, hogy a helyzet oka a megtévesztett, megfélemlített szavazók (19 százalék), illetve sokan említették még a választási rendszert is (17 százalék).

5-5 százaléknyi válaszadó említette, a határon túli magyarok szavazati lehetőségét, és a Fideszt, akik felelősek az eredményért.

Történt-e csalás?

A megkérdezettek közel fele (48 százalék) szerint nem történt érdemi csalás a választásokon, tízből négy fő (37 százalék) szerint igen. A válaszadók negyede (25 százalék) szerint ez befolyásolta az eredményt, míg tizedük (12 százalék) szerint nem.

Markáns eltérések figyelhetők meg, ha az egyes pártok szavazói körében vizsgálják ezt a kérdést. Egyedül a Fidesz szavazók körében van többsége annak a véleménynek, hogy nem történt csalás (84 százalék), míg minden tizedik Fidesz szavazó (9 százalék) szerint történt.

Leginkább az MSZP-P, DK, Jobbik szavazók gondolják úgy, történt választási csalás (81, 78, illetve 77 százalék), sőt körükben többségben vannak azok, akik szerint az eredményt érdemben befolyásoló csalás történt (68, 55 és 68 százalék).

A csalásra gyanakvók körében legtöbben a választási informatikai rendszerrel kapcsolatos anomáliákat említették okként (45 százalék), de egyharmad (34 százalék) szerint a határon túli szavazók beutaztatása, átjelentése esetében volt csalás.

Sokan említették még azt, hogy esetleg a szavazókörökben történhetett valamiféle csalás (24 százalék), és majdnem ennyien gondolják úgy (21 százalék), hogy szavazatvásárlások történtek.

Ellenzéki együttműködés

A választók több mint fele (54 százalék) úgy gondolja, hogy a baloldali ellenzék sikeresebb lehetett volna, a a megtörténtnél szorosabb együttműködéssel, közös jelöltekkel, listával, esetleg miniszterelnökkel vág neki a választásoknak.

Az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében háromnegyedes (74 százalék) ez az érték, a legmagasabb az MSZP-P, DK, és az LMP szavazók körében (87, 79, és 77 százalék).

Egy ilyen együttműködésre az ellenzéki és bizonytalan szavazók háromnegyede (76 százalék) szavazott is volna. A legmagasabb értékek itt is az MSZP-P, DK és az LMP szavazók körében adódtak (95, 95, és 77 százalék), de a Jobbik és az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak is több mint a háromnegyede (71 és 68 százalék) szavazott volna erre, míg a bizonytalan szavazók többsége (49 százalék, 34 ellenében).

Egy ilyen szélesebb együttműködés elmaradásáért azon szavazók, akik szavaztak volna rá, elsősorban az LMP-t, és a Jobbikot teszik felelőssé (32 - 32 százalék). Minden tizedik potenciális együttműködés-szavazó (13 százalék) pedig az MSZP-P-t hibáztatja azért, míg 8-8 százalék az Fideszt és a DK-t.