Az amerikai földrész magyar külképviseletein kezdődött meg az országgyűlési képviselők választása. Összesen 3161-en voksolhattak Amerikában helyi idő szerint 6 és 19 óra között. A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek és a választás napján külföldön tartózkodnak.

Több mint kétszázezren nem a lakóhelyükön voksolnak vasárnap az országgyűlési választáson. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke pénteken az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette, hogy a legtöbben - 10 764-en - a főváros 11. kerületébe kérték az átjelentkezést. 7 ezer fölött van számuk a 3., a 8. a 9., a 13. és a 14. kerületben is.

A szombat délelőtti határidő előtt még nyolc jelölt lépett vissza. A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint 1547 jelölt indul a vasárnapi parlamenti választáson. Összesen 195 nyilvántartásba vett jelölt lépett vissza.

Eddig már 81 ezer levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel a Nemzeti Választási Iroda, a szavazási iratok csaknem 15 százaléka érvénytelen volt - közölte a testület elnöke. Pálffy Ilona típushibának nevezte, hogy az NVI-hez visszaérkező boríték nem tartalmazza az azonosító nyilatkozatot, illetve, hogy hiányosan vagy rossz adatokkal van kitöltve. Sokszor előfordul az is, hogy a szavazatot tartalmazó kis boríték nincs lezárva.

Az ország megvédését és a migráció elleni küzdelmet nevezte a legfontosabb üzenetnek a választások előtt egy nappal a miniszterelnök. Orbán Viktor a Magyar Időknek adott interjúban azt is megismételte: ha az ellenzéki pártok lehetőséget kapnak a kormányzásra, elfogadják Brüsszel kvótadöntéseit, ami Magyarországnak tízezer migráns azonnali befogadását jelentené.

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint a szövetség száznapos programja visszaviszi Magyarországot Európába és segít felépíteni egy igazságosabb, demokratikusabb, élhetőbb és minden állampolgárt egyenrangúként tisztelő új köztársaságot. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke azonnali és sürgős lépéseket tart szükségesnek az oktatásban és az egészségügyben, valamint a korrupció felszámolásáért.

A Jobbik elnöke szerint az országgyűlési választásnak nem az a tétje, hogy bevándorlóország lesz-e Magyarország, mivel a Jobbik megvédené az országot, hanem az, hogy Magyarország ne legyen kivándorlóország. Vona Gábor kijelentette: kormányra kerülve párja nem bontaná le a határkerítést, sőt határőrséget hozna létre. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: eltörölnék a mentelmi jogot, és a Jobbik szeretne csatlakozni az európai korrupcióellenes ügyészséghez, ami hatékonyabbá tenné az uniós források vizsgálatát.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint kormányváltó hangulat van az országban, ami bátorítja azokat, akik még nem döntötték el, hogy milyen jövőt akarnak. Gyurcsány Ferenc az LMP-t tette felelőssé azért, hogy csak kevés választókörzetben sikerült megállapodni a jelöltek kölcsönös visszaléptetéséről.

Az ország helyreállítása az LMP célja, és azokat akarja szolgálni, akiket méltánytalanság ért az elmúlt 28 évben – jelentette ki az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett úgy fogalmazott: nem lehet ennek az országnak olyan miniszterelnöke, aki az ellenzéket fenyegeti és alázza a nemzeti ünnepen, egy vallási ünnepen pedig bejelenti, hogy tömegesen listázza a vele egyet nem értőket.

A Publicus felmérése szerint az összes megkérdezett negyede és az ellenzéki szavazók kétharmada figyelte a csütörtöki ellenzéki miniszterelnök-jelölti vitát. A Vasárnapi Hírek megbízásából készült kutatás alapján azok között, akik látták az RTL Klubon, vagy követték valamilyen módon, Karácsony Gergely volt a legszimpatikusabb 27 százalékkal. Vona Gábor 20, míg Szél Bernadett 9 százalékot ért el.

Németországban hárman meghaltak és húszan megsebesültek, amikor a tömegbe hajtott egy jármű Münster belvárosában. A kisteherautó vezetője az eset után öngyilkos lett. A Süddeutsche Zeitung című német lap és két regionális közszolgálati médiatársaság közös tényfeltáró munkacsoportja arról írt, hogy a támadást egy pszichés gondokkal küszködő 48 éves német férfi követte el, és az üggyel kapcsolatban nincsenek terrorizmusra utaló jelek.

Németországi bírósági eljárása után belgiumi önkéntes száműzetésébe akar visszatérni a volt katalán elnök. A Spanyolországban zendüléssel és sikkasztással vádolt Carles Puigdemont ügyében a schleswig-holsteini legfelső bíróság elutasította Spanyolország kiadatási kérelmét a lázadás miatt, mivel annak vádja a német jog alapján nem állja meg a helyét. A törvényszék szerint a volt katalán vezető csak a közpénzek hűtlen kezelése miatt adható ki és állítható bíróság elé.

Nagy-Britanniában találkozót kért a külügyminisztertől a londoni orosz nagykövet a március elején történt mérgezéses támadás ügyében. A diplomáciai képviselet szeretné normalizálni a rendkívüli módon megromlott viszonyt. A Szergej Szkripal volt orosz-brit kettősügynök és lánya elleni gyilkossági kísérletért London a moszkvai vezetést teszi felelőssé. Oroszország tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz.