A házelnök - aki a Fidesz választmányi elnöke is - a választások tétjeként az elmúlt 7-8 év eredmények megőrzésére hivatkozott, továbbá arra, hogy Magyarország magyar ország tud-e maradni.

Az eredmények közé sorolta a családpolitikai rendszert, az unión belül kiharcolt gazdasági mozgásteret és a nemzetpolitikát. Utóbbit úgy jellemezte: gyakorlatilag a nemzethatárok feletti újraegyesítés, a nemzeti közösség újraszövése zajlik.

Kövér László kiemelte, hogy Magyarország ma lélekszámánál, gazdasági teljesítményénél nagyobb befolyással bír a nemzetközi politikában, és ennek szerepe van abban, hogy Európa megőrzi-e keresztény karakterét.

Emiatt nagyobb hévvel támadják és vitatják azt, amit Magyarország képvisel - mutatott rá Kövér László, aki a küzdelem felei között a magyar kormányt és a mögötte álló többséget, valamint az unió bizonyos intézményeit és bürokratáit nevesítette, jelezve: utóbbiak jelentős részben "Soros György zsebében vannak".

A fideszes politikus arról is beszélt: a visegrádi négyek mára megkerülhetetlen tényezővé váltak az európai politikában, erre utal Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének "pálfordulása" is, amelyben a kötelező kvóta elvetését hangoztatta. Magyarország nemzetközi tekintélyének növekedése szempontjából sikeresnek ítélte a Kína és Közép-Kelet Európa közötti kooperációt, és üdvözölte a Három Tenger Kezdeményezést is.

A házelnök a Magyarországgal szembeni támadásokat az unortodox gazdaságpolitikára vezette vissza, utalva arra: nem csupán a pénz miatt fájtak az intézkedések az addig extraprofitot kipumpáló multinacionális cégeknek, hanem azért is, mert ezzel más országokban is precedenst teremtettek.

Az új alaptörvénnyel a küzdelem áttevődött ideológiai kérdésekre - folytatta, jelezve: egyesek szemében botrányosnak számított a nemzeti múltra, hagyományra, önazonosságra, keresztény gyökerekre hivatkozás, továbbá annak rögzítése, hogy a házasság egy férfi és egy nő életre szóló szövetsége.

Kövér László szerint a kötelezettségszegési eljárások tucatjaiból világossá vált, hogy világhatalmi küzdelem zajlik a felhatalmazás nélküli, a nemzetállamok jelentős részénél nagyobb gazdasági erővel bíró informális hatalmak és a szuverén nemzetek között.

A nemzetállami demokratikus döntéshozatal mára gátja lett a profitmaximalizáló törekvéseknek, ezért a nemzetállamokat maga alá akarja rendelni: vagy úgy, hogy megvásárolnak és kinevelnek politikusokat - erről szól az Európai Parlament Soros-listája -, vagy egy transznacionális struktúra felépítésével, a brüsszeli központ megerősítésével a tagállamok rovására - fogalmazott Kövér László.

Emlékeztetett arra, hogy a német szociáldemokraták elnöke, Martin Schulz - aki "mint a részeg és a gyerek, őszintén beszél" - elmondta, hogy 2025-re létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat.

Ezekben a küzdelmekben ugyanúgy helyt kell állni, mintha valami sorsdöntő csatában vennénk részt, ami ismét eldönti az európai civilizáció sorsát, ahogy a török háborúk idején. "Hogy mi a fészkes fenének áldoztuk fel magunkat, azt nem egészen értem, nyugodtan átengedhettük volna Bécsig a törököket, úgy sem lennénk rosszabb helyzetben" - jegyezte meg.

Kövér László beszélt arról is, hogy a politika nem avatkozhat be az emberek magánéletébe, de jó kereteket kell teremtenie. Példaként említette a családpolitikát, fontosnak nevezve, hogy a gyerekvállalás ne legyen egyenértékű a szegénységgel.

A Fidesz politikusa egyúttal sokak aktív szerepvállalását sürgette, jelezve: jelenleg nem érzi, hogy egy olyan, nem politizáló, de közéleti szerepet vállaló keresztény értelmiség sorakozna fel a hátuk mögött "kivont kardokkal és előreszegezett dárdákkal", mint amilyenre szükség van a társadalmi küzdelmekben.