Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: helytelen a szolidaritást a kvótarendszerre szűkítve értelmezni, és erkölcsi alapon ítélkezve kijelölni, hogy "ki gonosz és ki jó".

Inkább azt kell megfontolni, hogy egy olyan "bölcs, és mindig együttműködő" személyiség, mint Donald Tusk, miért utasítja el a kvótákat. Az Európai Tanács elnöke nem azért helyezkedett erre az álláspontra, mert "gonosszá vált, és ezért erkölcsileg el kell ítélni, hanem azért, mert belátott valamit, amit mások nem tudnak belátni".

Kiemelte: a migrációs válság azért állt elő, mert 2015-ben az Európai Unió (EU) minden előírását megszegve megnyitották a határokat. Ezt a hibát próbálják orvosolni a kvótarendszerrel, amely azonban "nem működik", és nemcsak a visegrádi országok térségében, hanem egész Európában - mondta Balog Zoltán.

A kvótaperrel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország mindig is betartotta az EU-s szabályokat, és a jövőben is így jár el. Az Európai Bíróság ítéletéről szólva kiemelte, hogy más országoknak is számos uniós jogi vitájuk van. Ezeket a vitákat le kell folytatni, és olyan megoldásra kell jutni, amely "a tagállamoknak és a jogi előírásoknak is megfelel".

Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett EU-párti ország, és hozzá akar járulni ahhoz, hogy az EU erősebb legyen. Ezt jelzi, hogy az EU-tagság lakossági támogatottsága 80 százalékos, meghaladja az összes többi tagállamban regisztrált szintet. Azonban Magyarország szerint meg kell változtatni az uniós döntési mechanizmusokat, mert egyre inkább az "erősebb joga" érvényesül.

Magyarország a migrációs válsággal kapcsolatban is megfelel a szolidaritás kötelességének, és azt az alapelvet követi, hogy "oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, és nem a bajt kell behozni Európába". Ezt jelzi a többi között az a 35 millió eurós program, amelyet a visegrádi országok közösen indítottak Líbia déli határának védelme érdekében - fejtette ki Balog Zoltán.

Hozzátette: a magyar gazdaság 4 százalékkal növekedik, ami Németországnak is hasznára válik, és a négy visegrádi ország együttvéve fontosabb gazdasági partner Németország számára, mint például Franciaország.

Kifejtette, a visegrádi országok fontos tagjai az EU-nak, figyelni kell rájuk, "meg kell hallani a hangjukat". Vissza kell térni ahhoz a "stílushoz", amely nagyjából tíz éve még jellemezte az EU-t, amikor még a "kisebb" tagállamokat is meghallgatták - mondta a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke az európai egyesült államok megalakítását javasolja, kiemelte, hogy az ilyen felvetések az EU jövőjével kapcsolatos "tanácstalanságot" jelzik.

A minisztert szerint egyenlő felek közötti párbeszédre van szükség, és szakítani kell a kioktató stílussal. Az EU jövőjéről folytatott vita "nyitott, és amíg nincs megegyezés, nem kellene megerőszakolni a más véleményt képviselő országokat" - mondta Balog Zoltán.