Az állatkertekben és a vadasparkokban a nyugodt, stresszmentes életkörülmények, a folyamatos, szakszerűen megtervezett táplálás és a gondos orvosi ellátás, illetve a természetes ellenségek hiánya miatt az állatok jóval tovább élnek, mint a vadonban.
Hubert 2011-ben érkezett a számára „nyugdíjas szállást” nyújtó Budakeszi Vadasparkba, és ugyan már akkoriban is kifejezetten aggastyánnak számított – hiszen a vadonban egy hiúz átlagosan és legjobb esetben is csupán csak 13 évig él –, a Budakeszi Vadaspark szakemberei napról napra arra törekedtek, hogy Hubert a lehető legtovább okozhasson örömet jelenlétével a vadaspark közönségének.
„Kiemelt figyelemmel viseltettünk a korrekorder Hubertünk iránt: az előzetesen diagnosztizált mozgásszervi problémái miatt már több éve folyamatos állatorvosi kezelés alatt állt. Sajnos a fogazata és a csontozata sem volt a régi, így kizárólag puhára főtt csirkehúst ehetett” – mondta Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója. Csütörtök kora délután hirtelen rosszullét lépett fel nála, majd a roham után sokszervi elégtelenség tüneteit mutatta, ami után már nem tért magához. A további kezelés kilátástalansága, illetve állatjóléti szempontok miatt a vadaspark eutanázia mellett döntött.
A Budakeszi Vadaspark hiúzpopulációja Hubert távozása után sem marad képviselő nélkül, hiszen a fiatalabb Csabi, továbbra is várja a látogatókat.