A cég azzal készült április 27-ére, a Vakvezető Kutyák Világnapjára, hogy felhívja a figyelmet azokra a budapesti és vidéki városokban lévő közlekedési jelzőlámpás kereszteződésekre, ahol a látássérült emberek nem érzik magukat biztonságban, mielőtt a zebrára lépnek.
A felmérésben részt vevő válaszadók közül többen inkább elkerülik a számukra veszélyes kereszteződéseket. Jellemző, hogy ezeken a helyeken nincs hangjelzést adó közlekedési lámpa, vagy nem működik megfelelően.
A látássérült emberek közlekedését a hangjelzést adó lámpák abban az esetben is segítik, ha vakvezető kutya van az oldalukon. A fehér bottal és vakvezető kutyával közlekedők elsősorban a hangokra hagyatkoznak, amikor átkelnek a forgalmas utak gyalogátkelőhelyein, ezért több olyan jelzőlámpára van szükség, amely hangjelzéssel figyelmeztet arra, hogy mikor lehet és mikor tilos átmenni.
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola felmérésében részt vevők szerint
kiemelten fontosak a többsávos és villamosközlekedéssel megoldott kereszteződések gyalogátkelőhelyeinek hangosítása.
A forgalmas útkereszteződések mellett elsősorban az önkormányzatok, kórházak, rendelőintézetek közelében lévő zebrákon van szükség a hangjelzésre, mert ezeken a helyeken másokhoz hasonlóan sok látássérült személy is rendszeresen megfordul.
Helyszínek
Több nagyon forgalmas kereszteződésben nincs beépítve a hangjelző eszköz a közlekedési lámpákba. Erre hívták fel a figyelmet fővárosi, egri, miskolci, szegedi, székesfehérvári válaszadók. Nehéz tájékozódni, amikor villamos sínen és a mellette lévő akár többsávos úton kell átjutni, ezért vannak olyan kereszteződések, amiktől tartanak a látássérült emberek, és inkább elkerülik azokat.
Ilyen átkelőhely több is van: az egyik veszélyes kereszteződésben, az Ecseri út–Üllői találkozásában nem jelzi hang a villamos érkezését, egy másik válaszadó hangjelzés hiányában nem mer átmenni az úton az Erzsébet királyné útja aluljárónál a 3-as villamos megállójából, az egri Eszterházy tér Trinitárius utcai részénél több látássérült elkerüli a gyalogátkelőhelyet. A szintén villamosközlekedéses Széll Kálmán tér, Bosnyák tér és a Kosztolányi Dezső tér ugyancsak teljesen „néma”. A miskolci Soltész Nagy Kálmán –Bajcsy-Zsilinszky Endre út kereszteződésében villamos is közlekedik, de nincs hangjelzéses jelzőlámpa. Egy szegedi válaszadó életét az nehezíti, hogy a Boldogasszony sugárút és a Szentháromság út Vitéz utca által átszelt szakaszán csak zebra van, de közlekedési lámpa nincs.
Műszaki problémák is vannak: ki van alakítva, de nem működik a kereszteződésben a hangjelzés, mint például a Kőbányai út–Könyves Kálmán körút kereszteződésének egyik felében Budapesten. Máshol annyira halk, hogy nem lehet hallani a forgalom zajától. Ilyen átkelőhely például az Ecseri úti a fővárosban és az Árkádnál lévő Győrben.
Van egy távirányító, amellyel a látássérült emberek meg tudják szólaltatni a hangjelzést adó közlekedési lámpákat és mozgólépcsőket, azonban gyakori, hogy a gombnyomásra nem a távirányítóval megcélzott lámpa szólal meg, hanem egy a közelben lévő másik, sőt, gyakori az is, hogy egyetlen gombnyomásra egyszerre szólal meg több lámpa (például a második kerületi Zsigmond téren), plusz a BKK futár is beleszól. A Thököly út és Hungária krt. kereszteződésében kifejezetten idegesítő, hogy egy gombnyomásra beindul a busz és villamos tájékoztató is.
Mindez zavaró és balesetveszélyes, hiszen több helyről érkezik jelzés az átkelés előtt, és másodpercek alatt kellene eldönteni, hogy melyikre hallgasson az átkelni készülő.
A „beszélő” lámpákkal kapcsolatban sok esetben maguk az érintettek fordulnak a városi tömegközlekedésért felelős intézményekhez. A felmérésből kiderült, hogy Kaposváron sikerült hangjelzéssel ellátni egy lámpát lakossági bejelentésre, míg miskolci és budapesti válaszadók arról számoltak be, hogy nem sikerült változtatást elérniük.
A felmérésből kiderült hiányosságokról a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tájékoztatja az adott városokban működő illetékes intézményeket.