INFORÁDIÓ 
2019. december 7. szombat
Ambrus

tarlós istván

budapest

metrófelújítás

bartók béla út

római-parti gát

Tarlós bekeményít, a kormány fizet - Felpörög az M3-as metró felújítása!

InfoRádió / MTI

Fel fog gyorsulni az M3-as metró felújításának a programja – jelentette be a Budapestinfón, szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester, miután péntek reggel közel kétórás konzultációt folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel.

A főpolgármester hozzátette: a kormány biztosítani fogja azt a mintegy 50 milliárd Ft-ot, amely a jelenlegi becslések szerint a bekerülési összeg és a várható uniós támogatás közötti különbség. Tarlós István úgy fogalmazott: „minden barátságom hangsúlyozása mellett meg kell ismételnem, nem nálunk pattogott a labda”. Visszautasította, hogy a főváros hibája lenne, hogy a kivitelezési közbeszerzés még nem indult el. Az elhúzódásnak az az oka – tette hozzá –, hogy nem kaptak még a kormánytól konkrét fedezetigazolást, és elhúzódtak a szakmai egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a kormány rá akar látni országosan az uniós nagy pályázatokra. Tarlós István közölte: ha 10 napon belül nem történik meg a kivitelezési közbeszerzés kiírása, „nem érdekel semmilyen további egyeztetés, kezdeményezni fogom a Fővárosi Közbeszerzési Kft. cégvezetőjének leváltását”.

Kérdésre válaszolva elmondta: a metrófelújítási munkának várhatóan február végén, március elején de facto el kell indulnia, erre pedig minden remény megvan.

A metrófelújítás miatt szükséges buszpótlás kapcsán elmondta, azt is tisztázták a miniszterelnökkel folytatott konzultáció során, hogy „aki a zenét rendeli, az fizeti a zenés felárat”, vagyis az ezzel kapcsolatos teljes többletköltséget az államnak kell kifizetnie.

Kitért a „néhány tagból álló liberális párt” közleményeire, amelyek szerint nem is igaz, hogy az unió támogatja a metrófelújítást. A főpolgármester azt mondta, körülbelül 130 olyan párt van ma Magyarországon, amelyek nem képviseltetik magukat egy emberrel sem a fővárosban, és a sajtóhoz fordulva úgy fogalmazott: „remélem, egyszer elárulják, hogy ezek közül milyen szisztéma szerint választják ki azt a három-négyet, akiket állandóan megkérdeznek és közlik a véleményüket”. Tarlós István idézte Szalóki Flórián, a Nemzet Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának tegnapi levelét (amely a főváros honlapjáról is letölthető). Eszerint az M3-as metróprojekt fedezetét megteremtő támogatási szerződés 137,5 milliárd Ft-os összeggel megkötésre került a támogató NFM és a kedvezményezett BKV között. Mindez azt jelenti, hogy a projektben a közbeszerzési eljárások fedezet rendelkezésre áll. A projekt támogatási kérelme július 4-én megküldésre került az előzetes minőségbiztosítást végző Jaspernek. Az Európai Bizottság döntésének függvényében – attól függően, hogy egészben vagy részben támogathatónak ítéli-e a projektet – szükséges további, esetleges fedezetbevonásról a Kormányzatnak döntést hoznia. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján az M3-as metró támogatásának megerősítésére irányuló IKOP-módosítást a Bizottság határozatával jóváhagyta – olvasható a levélben. „Ennyit a magyar liberálisok hisztériájáról” – jegyezte meg a főpolgármester.

Tarlós István reagált Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek a csütörtöki Kormányinfón elhangzott nyilatkozataira is. Mint mondta, a HÉV-vonalak állam általi visszavétele az utasoknak nem jelent változást, „hiszen aligha érdekli őket, hogy a HÉV-vezetőket az állam vagy a főváros vezeti”. Hangsúlyozta, hogy a helyközi közlekedés mindig is állami feladat volt, így nem átadásról, hanem visszaadásról van szó. A főpolgármester emlékeztetett arra is, hogy az állam 2015-ben nem fizette ki a helyközi közlekedés árát, a Főváros a kapott 24 milliárd Ft-ot a költségvetési törvény értelmében csak és kizárólag helyi közlekedésre fordíthatta, különben törvénysértést követett volna el, más pénzt pedig nem kapott az államtól. Kérdésre válaszolva elmondta: a HÉV-vonalakat és szerelvényeket nagyon rövid időn belül fel kell újítani, annak 60-100 milliárd Ft-os költségére a Fővárosnak nincs forrása, „ha azokat visszaadjuk az államnak, erre neki kell fedezetet találnia”.

Tarlós István azt mondta, „tényszerűen nem igaz”, hogy – mint ahogyan Lázár János állította – nem a kormányon múlik a metrófelújítási munkák kezdete. „Hónapok óta különböző kormányzati és kormány közeli funkcionáriusokat nógattam levélben és szóban is, hogy fel kell gyorsítani a metrófelújítást. Most, a miniszterelnökkel való konzultáció után az fel fog gyorsulni” – jelentette ki. Emlékeztetett rá, hogy a Főváros 2012-ben kezdte forszírozni a metrófelújítást. 2015 közepéig nem lehetett semmilyen kötelezettséget vállalni, teljesen el volt adósodva a BKV, bármilyen kötelezettségvállalás fedezet nélküli lett volna. A főpolgármester hozzátette: a tárcáknál álltak az egyeztetések, a Fővárosi Közbeszerzési Kft. nem tudott lépni. „Mi várunk mindig az egyeztetésekre. Amíg miniszterelnök úrral nem tudok közvetlenül egyeztetni, az egyeztetések szeretnek leülni” - fogalmazott.

Tarlós István a magyar buszok gyártásával kapcsolatban azt mondta: kezdettől, már ellenzéki időszakában is megmondta, hogy a magyar ipart és szolgáltatást támogatni kell, még uniós büntetések fenyegető veszélye mellett is. Nagyon szívesen veszünk magyar buszt – a BKV-nak még 500 buszt kellene lecserélnie –, de csak akkor tudunk, ha van magyar busz – emelte ki. Kitért rá, hogy a Fővárosnak csak EIB-hitelből lenne forrása buszvásárlásra, de azt egy jelenleg is érvényben lévő kormányhatározat megtiltja. „Nehéz helyzetbe hoz minket, ha a miniszterelnök felszólongat, hogy vegyünk magyar buszokat” – mondta ennek kapcsán. Tarlós István üdvözölte, hogy a kormány 20 év után újra elindítaná a magyar buszgyártást, ezt a főváros támogatja, segíti, „de annak feltételeit nem nekünk kell megteremtenünk”. Feltette a kérdést, ha – mint azt Lázár János említette – vannak magyar buszok, és van 6-8 magyar buszgyártó, akkor miért nem indultak el a BKV tenderén?

A dugódíj kapcsán emlékeztetett rá, hogy azt az unió nem kérte, hanem Demszkyék önként vállalták a 4-es metró támogatásáért cserébe. Az M4-es metrószerződés szerint 79-21%-os arányban vállal részt a finanszírozásból az állam és a főváros. Vagyis a dugódíj elmaradása miatti, esetleges uniós büntetésnél „a Kormánynak nem kell semmit átvállalnia, ő a felelős, hivatalból neki kell azt kifizetnie”. Kitért rá, hogy Lázár János szerint nem kívánják módosítani, annulálni azt a törvényt, amely kizárja a dugódíj bevezetését. „A dugódíj bevezetését jogszabályi akadály miatt, azaz nem a mi hibánkból nem tudjuk teljesíteni. Szó sincs arról, hogy az esetleges uniós büntetésnek akár a 21%-át mi akarnánk kifizetni, a fővárosnak egy fillért sem kell fizetnie” - hangsúlyozta. Hozzátette: ha nem lesz dugódíj, az érinteni fogja az állami költségvetést, hiszen az államnak „a zsebébe kell nyúlnia”, és növelnie kell a BKV finanszírozását (azt ugyanis csökkentette volna a dugódíjból származó bevétel).

A főpolgármester bejelentette: 8,4 milliárd Ft-ot fordíthatnak a legközelebbi jövőben kerékpárutak és -sávok létesítésére, 13 projekt keretében, amelyek 18 kerületet érintenek. A projektek listáját a Főváros egyeztetni fogja a kerékpáros szövetséggel. A fejlesztések során többek között ökoturisztikai folyosó épülne a Rákos-patak mentén, valamint több dél-pesti kerületben történne kerékpáros fejlesztés. Bővítenék a Bubi közbringa-hálózatot a III. és a XIII. kerületben. Az állam ezeken felül az Eurovelo 6 Duna-menti kerékpárút fejlesztését is elvégzi, valamint elkészül a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal fővárosi szakasza is, ami önmagában 350 millió Ft.

A felújított Bartók Béla utat 2017. január 31-én fogják átadni, a villamosközlekedés elindulhatott ugyan augusztus 28-án, „de tessék tudomásul venni: attól, hogy jár a villamos, az még munkaterület” – mondta Tarlós István. Hozzátette: a Műegyetem szakértői vizsgálják, hogy a Bartók Béla úton hány sávra van szükség, és tud-e kerékpársáv épülni, amit a Főváros nem ellenez, sőt támogat. 2016 nyár végén ebből kétféle ember gyárt problémát: aki rosszat akar, és aki szerepelni akar, mindkettőből van elég” – jegyezte meg, hozzátéve, „nem kell hetente, naponta cirkuszolni, teóriákat gyártani”.

Tarlós István beszélt arról is, hogy a hulladékgazdálkodás ügyében van nézetkülönbség a kormány és a kormánnyal szövetséges főpolgármester között. Mint mondta, szívesen támogatnak állami koncepciókat, amelyek igazságosságra törekednek, így azt, hogy minden településen legyen egyforma mértékű az áram- vagy a vízdíj. A szemétdíjnál azonban ezt vitatható – mutatott rá –, hiszen a Fővárosban óriási eszközállomány, amortizáció, karbantartási költségek vannak. „Az első hírek 10 milliárd Ft körüli veszteségekről szóltak, ehhez képest úgy áll a dolog, a főváros legfeljebb 1,9 milliárddal tud hozzájárulni a kormány elképzeléseihez. Cserébe a hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát fejlesztésére az eddigi 8,3 milliárd Ft mellé további 2,4 milliárd fejlesztési pénzt kapunk a kormánytól” – mondta. Ez utóbbi összegből optikai válogatómű beruházást tudnak megvalósítani, logisztikai szolgáltató központ épülhetne, valamint egy olyan rádiófrekvenciás rendszer, amely elősegíti a kukáskocsik járatoptimalizálását, és a kukák csippel való ellátását is magában foglalja. Ez ügyben Seszták Miklós miniszterrel folytatódnak az egyeztetések – tette hozzá.

A főpolgármester a tájékoztatón bemutatta a csillaghegyi öblözet árvízvédelméhez kapcsolódó látványterveket, amelyek a főváros hivatalos honlapján is elérhetők, és azokat a helyszínen is kihelyezték, rövid ismertető kíséretében. Tarlós István nyomatékosította: „rosszindulatú és őrült fikció, hogy tönkre akarjuk tenni a környéket. Nemcsak megmarad a part használhatósága, hanem annak minősége egyértelműen javulni fog.” Megemlítette, lehetséges, hogy a tervezés elhúzódása miatt az eddigi tervező helyett a Fővárosi Csatornázási Zrt-vel fogják elvégeztetni a munkát.

Tarlós István úgy fogalmazott: „lehet kezdeni cirkuszolni a Római-parti gát miatt a katasztrófaturistáknak, meg lehet akadályozni a védműépítést fizikailag is, de ha lesz komoly árvíz és kár, a károsultakat a Ligetvédőkhöz fogom irányítani”. Az árvízvédelmi mű építésének akadályozása egy ponton túl elérheti a közveszélyokozás határát. Budapest utolsó védtelen partszakaszáról, 55 ezer ember élet-és vagyonbiztonságáról van szó – tette hozzá.

A városnéző buszok ügyében kérdésre válaszolva azt mondta: felkérte a Budapesti Közlekedési Központot, módosítsa a pályázat határidejét, hogy ne alakuljon ki monopolhelyzet. Ha mégis ez történne, a főpolgármester megvizsgálja, milyen lehetőségei vannak a döntés megvétózására.

A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018