Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Így reagált az ellenzék a népszavazási törvény módosítására

Keveslik az ellenzéki pártok a kormány javaslatát a népszavazási törvény módosítására.

Lukács Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője szerint több lényeges elem is hiányzik a népszavazási törvény kapkodva kialakított módosításából, amelyet múlt pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek Trócsányi László igazságügyi miniszter. 

"Megint csak azok a biztosítékok maradnak ki belőle, ami biztossá teszi azt, hogy nem lehet visszaélés-szerűen alkalmazni ezeket a jogosítványokat. Jelen állapotában még egy kicsit félkésznek tűnik. Mi az egész működésnek az újragondolását hiányoljuk. A választási iroda működésének az újragondolását, a választási bizottság működésének és döntési jogkörének és döntési mechanizmusának az újragondolását" - mondta Lukács Zoltán.

Szilágyi György, a Jobbik részéről úgy látta, hogy a módosítástól függetlenül parlamenti bizottságnak kell kivizsgálnia, hogy pontosan mi történt február 23-án a választási bizottság épületében, ám a képviselő első olvasatra pozitívan értékelte az igazságügyi tárca javaslatát.

"De majd mindent a gyakorlat dönt el, hiszen azt vettük észre az elmúlt 6 évben, hogy a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy ne lehessen népszavazási kezdeményezéseket elindítani Magyarországon, az emberek ne mondhassanak véleményt a kormány munkájáról vagy fontosabb kérdésekről."

Ferenczi István, az LMP elnökségi tagja szintén úgy vélte, hogy irányában ugyan üdvözlendő a javaslat, de nem alkalmas a közvetlen demokrácia tekintélyének helyreállítására.

"Nem elég csak a párhuzamos kezdeményezésekre vonatkozó moratórium szabályainak korrekciója, legalább ilyen fontos lenne a közvetlen demokrácia másodlagosságára vonatkozó alaptörvényi deklaráció eltörlése, az érvényességi szabályok helyreállítása, a népi kezdeményezés felélesztése vagy a népszavazási kampányszabályok megalkotása is."

Az igazságügyi tárca által benyújtott módosítás lényege, hogy megszüntetik népszavazás kezdeményezésekor a versengést és lehetővé teszik a párhuzamos aláírásgyűjtést. Állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig benyújtható lenne egy már benyújtottal azonos tárgyú kérdés, amíg a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesíti jogerősen a már benyújtott kérdéshez beadott, megfelelő számú - azaz 200 ezer - érvényes aláírást. Ha egy kérdést aláírásaival együtt hitelesített a bizottság, akkor újabb, azonos tárgyú kérdést már nem lehetne benyújtani, így a már folyamatban lévő aláírásgyűjtés is okafogyottá válik.

Bár a Nemzeti Választási Iroda már korábban is módosította volna a népszavazás kezdeményezésére vonatkozó szabályozást, azt követően kapott a módosítás szándéka új lendületet, hogy február 23-án kopasz férfiak egy csoportja megakadályozta, hogy a szocialista Nyakó István aznap elsőként nyújtsa be a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×