Az európai radikalizáció bizonyos muszlim közösségekhez kötődhet - mondta Feledy Botond külpolitikai elemző.
"A radikalizáció egy társadalmi tünet. Ennek vannak most kitett célcsoportjai, ilyenek ezek a muszlim közösségek, nem mindegyik, hanem néhány irányzat és azokon belül néhány radikalizálódó kör, ezek ellen küzdeni kell. Ez távolról kapcsolódik a jelenlegi bevándorlási hullámhoz, de azzal nem állítunk meg merényleteket, ha lezárjuk a határokat. Tanulság, hogy azoknak az integrációjára figyelni kell, akiket Európa befogad, menekültstátuszt kapnak."
Kiss Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint a terrorszervezetek profitálhatnak az elmúlt évek menekülthullámából.
"Az illegális migráció lehetőséget biztosít merénylők kiküldésére. Ugyanakkor, akik a merényleteket elkövetik, azok második-harmadik generációs belga vagy francia állampolgárok."
Kiss Benedek József arról is beszélt, hogy Európában és a közel-keleti országokban is indultak már programok a radikális fiatalok szocializációja érdekében.
"Sok országnak van deradikalizációs programja. Sok pénzt fordítanak arra, hogy a már radikalizálódott embereket eltérítsék erről az útról."
Feledy Botond kiemelte, szimbolikus jelentősége van annak, hogy az Európai Unió központjának repülőterén az Egyesült Államok beszállóhelye előtt hajtották végre az egyik merényletet.
"Gondosan kiválasztott célpontok ellen a terroristák három legyet ütöttek egy csapásra. A belga főváros, ami a NATO-szövetségesként részt vesz a harcoló koalícióban a Közel-Keleten, Amerika és az európai intézmények központja, hiszen az Európai Tanács épületétől háromszáz méterre robbantottak a metróban."
Kiss Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint nagyon nehéz kiszámítani az iszlám államhoz hasonló szervezetek lépéseit.
"Az Iszlám Állam katonai képességét elvették és rendesen megszorongatták őket. Nagymértékben csökkentették a pénzügyi ellátásukat, ezért elindult egy bomlási folyamat. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozták azt, ami korábban történt: bizonyos névsorokat kiadtak a SkyNews részére, ezeket most meg fogják nézni, feltérképezik a kapcsolatrendszerét."
Feledy Botond külpolitikai elemző hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok részéről nem várható komoly beavatkozás a közel-keleten, míg Oroszországnak nem érdeke az arab világ rendje.
"Obama aligha fog már radikális lépéseket tenni, megváltoztatni 180 fokban a külpolitikáját, a fellépés már a következő elnökre vár. Hillary Clinton az Obama-adminisztráción belül azokhoz tartozott, akik a katonai fellépést favorizálták, ha ő lesz a következő demokrata elnök, elméletben radikálisabb fellépésre számíthatunk. Az orosz részvételt illetően a motivációk sokrétűbbek. Az orosz stratégiai célnak, ami az európai együttműködésnek az elbizonytalanítása és gyengítése, illetve az európai radikalizálódásnak az erősítése, tökéletesen megfelelt az esemény, miközben nyilván nem közvetlen támogatásáról biztosította Moszkva az Iszlám Államot. Jelenleg hátradőlhet és elégedetten nézheti, hogy az általa indított akciókkal szinergiában lévő akció zajlott le Brüsszelben."
Kiss Benedek József kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak közösen kéne eredményt elérni a közel-keletei béketeremtésben.
"Lassan megérkezünk oda, ami a kiindulási pont is: Szíria. Ott kinek mi az érdeke, és most hogy áll az a rendkívül bonyolult kérdés, ami Szíriában és Irakban kialakult. Alapkérdés, ezt hogyan tudják megoldani, ez az oroszok és Amerika problémája."
Kiss Benedek József hozzátette: fontos tárgyalások várhatók az orosz és amerikai külügyi vezetők között.
Hanganyag: Exterde Tibor, Szabó S. Gergõ






